Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

134 A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 13. — A tanácsköztársasági vonatkozású, Sopron városi és vármegyei vegyes iratok gyűjteménye különböző jegyzőkönyveket s iktatás nélkül fennmaradt iratokat foglal magában. Ezek sorában a vasutas sztrájkról, idegen állampolgá­rok nyilvántartásáról, nyomtatványok és különböző űrlapok kiadásáról talá­lunk adatokat. II. 1. — Sopron városi Munkás-, Katona- és Földmívestanács Intézőbizottsá­gának iratanyaga jegyzőkönyvek gyűjteményéből és iktatott ügyiratokból áll. Az iratok töredékesen maradtak lenn. A választások után külön alakult meg a városi és külön a megyei tanács Intézőbizottsága. Ennek ellenére május 22-ig üléseiket együttesen tartották. A jegyzőkönyvek gyűjteménye teljesnek mondható. A városi Intézőbizottsághoz intézett minden irat először az elnökséghez (Direktóriumhoz) került. Az elnökség ezeket csak akkor terjesztette az Intéző­bizottság elé, ha saját hatáskörében nem intézte el. Az Intézőbizottság egyéb­ként a népbiztosságok fellebbezési fóruma is volt. Ugyancsak felsőbb fokon határozott a Bizottság három tagból álló különbizottsága is. A fennmaradt iratok főleg ilyen ügyekkel kapcsolatosak. 2. — Sopron városi Munkás-, Katona- és Földmívestanács Közigazgatási Hivatalának iratai a polgármesteri regisztratúrában osztály-alapszámos rend­szerben vannak elhelyezve. A városi tanács helyébe lépett Intézőbizottság, illetve a Direktórium működésére vonatkozólag tartalmaznak adatokat. 3. — Sopron vármegyei községek Paraszt- és Munkás- (Földmíves-, illetve Nép-) tanácsainak jegyzőkönyvei' a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvek köteteiben. A helyi hatalom szerve a megye területén, paraszttanács, nép­tanács, munkástanács, paraszt- és munkástanács, földműve tanács elnevezé­seket viselték. A tanácsok jegyzőkönyvei a következő községek képviselő­testületének köteteiben, a megjelölt időpontból maradtak fenn : Acsalag július 12—31., Agyagos július 27., Ágfalva április 1—augusztus 11., Babot április 6—júLus 17., Balf április 15—július 17., Bárbacs július 17., Bágyog július 10—20. Bodonhely július 11—25. Bogyoszló április 5—június 9., Bük április 7—július 12., Cirák április 4—június 26., Csorna április 12—június 6., Egyed április 7—augusztus 3., Fertőendréd július 27., Fertőszentmiklós április 19—augusztus 6., Harka április 17., Hegykő április 14—május 25., Himod július 9—augusztus 1., Iván július 6., Maglóca július 17., Magyar­keresztúr április 13—július 13., Muzsaj május 29—augusztus 1., Nagylozs június 30—július 6., Pásztori május 17., Petőháza április 18—július 21., Pusztacsalád július 17., Rábapordány május 29—július 12., Rábasebes május 8—július 24. Rábaszentandrás május 8—július 18. Rábaszovát április 6—június 20., Rábatamási április 13—július 6., Répceszemere július 24., Sobor április 6—június 14. Sopronbánfal va április 14—augusztus 6., Szany április 14—augusztus 6., Süttör április 13—július 6., Szárföld április 9—jú­lius 15., Szil április 10—július 21., Szilsárkány március 29—május 30., Vág május 9— július 20. Veszkény július 5. III. Sopron Városi Vörös Őrség Zászlóaljparancsnokság iratai a városi rendőr­kapitányság regisztratúrájában. A parancsnokság 1919. április első felében alakult meg. A Vörös Őrség állománya egyrészt polgári személyekből, más­részt a volt városi rendőrség, népőrség, pénzügyőrség és csendőrség tagjaiból került ki. A Sopron vármegyei likvidáló vörösőrparancsnokság 1919. június

Next

/
Oldalképek
Tartalom