Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 125 igazgatási Bizottság, de a látszat szerint sem mint testület, hanem csupán mint hivatal. A Közigazgatási Bizottság jogkörét átvette a Direktórium és miután a Direktórium elnöke azonos volt a korábbi kormánybiztos-főispán személyével, egyben pedig a megszüntetett Közigazgatási Bizottság elnökének személyével is, úgy tűnik, mintha a közigazgatási bizottság ténylegesen működött volna, minthogy ugyanaz a személy írta alá a Volt hivatalokhoz beérkezett ügy darabokat. A Közigazgatási Bizottsági iratok tehát kifejezetten csak a hivatal és nem a testület ténykedéséből származnak, annál is inkább, mert a testületet alkotó tényezők ekkorra már szétestek. Nem érinti ezt a megállapítást az a körülmény sem, hogy még április 18-án is iktatták a Közigazgatási Bizottsághoz érkezett beadványokat. 5. — Szabolcs vármegye tisztiügy észének iratai különösebb jelentőséggel nem rendelkeznek. 6. — Szabolcs vármegye Árvaszéki Hivatalának iratai. Forrásértékük .azonos a polgári korszak hasonló iratainak értékével. 7. — Szatmár vármegye Direktóriumának elnöki iratai, A beérkezett iratokat iktatták, majd az előadó elkészítette a többnyire hátirati határozat fogalmazványt, melyet az egyik direktóriumi tag írt alá. Az iratok között főképpen politikai jellegű ügyek találhatók, pl. politikai jellegű népbiztosi rendeletek végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések. 8. —Szatmár vármegye Direktóriumának általános iratai. Az iratok hiányosan maradtak fenn. A Szatmár megyei Direktórium hatásköre hasonló volt a Szabolcs megyeihez. A korai román megszállás következtében nem volt idő arra, hogy a megyei forradalmi hivatalszervezet teljes egészében kiépüljön. A hiányzó iratok miatt nem kísérhető végig a Direktórium munkája. Minden esetre figyelemre méltó azonban a művelődésügy terén kifejtett tevékenysége. II. 1. — Nyíregyháza város Biztosi Tanácsának (direktóriumi megbízottak városi tanácsülésének) iratai a városi tanácsülést jegyzőkönyvek kötetében. A Biztosi Tanács lényegében a város fölött álló direktórium és az egyes hivatalok élére állított politikai megbízottaknak a testülete volt, de az üléseken részt vettek a szakelőadók, azok sorában a polgármester, a főügyész, a pénzügyi tanácsnok, a rendőrkapitány, a főmérnök, a közélelmezési tanácsnok, a főjegyző, a főszámvevő, az ügyvezető orvos, a gazdasági intéző és a tanácsjegyző is. Az a körülmény azonban, hogy az üléseken a városi hivatali apparátus előadói kara is részt vett, senkit sem téveszthet meg a tekintetben, hogy a hatalmat a Biztosi Tanács testülete gyakorolta, míg a szakemberek a végrehajtó szolgálat reszortjainak voltak felelősei. A biztosi tanácsnak előljáró szerve.a munkástanács, a városi hatalom birtokosa volt. A jegyzőkönyvekben adatok találhatók a város irányításának minden kérdésére. 2. — Nyíregyháza város polgármesterének iratai. A polgármesteri hivatal a Direktórium felügyelete alatt működött. Iratai között elsősorban közigazgatási jellegű ügyekkel, rendeletek végrehajtásával kapcsolatos adatokat találhatunk. 3. — Nyíregyháza város Árvaszéki Hivatalának iratai érdemlegesebb adatokat nem tartalmaznak a Tanácsköztársaság időszakából. 4. — Nyíregyháza város számvevőségének iratai hasonlóképpen szakványos ügyekkel kapcsolatosak. 5.—Szabolcs és Szatmár vármegyei községek Munkás-, Katona-és Földmívestanácsának iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban. Községi Munkás-