Levéltári Közlemények, 29. (1959)

Levéltári Közlemények, 29. (1959) - A Magyar Tanácsköztársaság történeti forrásai a magyar állami levéltárban - A Magyar Tanácsköztársaság történeteinek forrásai aTerületi Állami Levéltárban / 49–168. o.

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban 107 3. — Békés vármegyei községek Munkás-, Katona- és Földmívestanácsának iratai a községi elöljáróságok regisztratúráiban csak töredékesen maradtak fenn. A tanácsi jegyzőkönyvek kevés kivétellel megsemmisültek. Gádoros község tanácsától fennmaradt két jegyzőkönyv. Az április 9-i ülésen a Birtokrendezési és Termelést Biztosító Bizottság megválasztásával foglalkoztak. Az április 25-i ülésen a munkanélküliség megszüntetését, a közmunkák azonnali beindítását tárgyalták. Ezen az ülésen választották meg a községi művelődésügyi és oktatási bizottságot, ugyanakkor szabályozták a, közszükségleti cikkek szétosztását is. Vésztő község tanácsától fennmaradt 9 db. tanácsi jegyzőkönyv. Ezek szerint március 26-án a helyi birtokrendező választmány megválasztásával foglalkoztak. Ugyanekkor kötelezték a, helyi uradalmakat, hogy a hadirokkantak és hadifoglyok családtagjainak méltányos haszonbér mellett földet adjanak és aratást biztosítsanak. Közölték az uradalommal, hogy mindenfajta felszerelése felett a községi birtokrendező választmány rendelkezik. A március 31. és április 23. közötti jegyzőkönyvek a tanács egész működéséről képet adnak. Mezőberény tanácsának jegyzőkönyvei is fennmaradtak, március 26-tól április 19-ig. Ez idő alatt 211 határozatot hozott a tanács, többek között a lakások felmondásáról, árvizsgáló bizottság szervezéséről, közellátási cikkek szétosztásáról, forradalmi törvényszék létesítéséről, munkásgásda felállításáról, házhelykiosztásról, művelődési tanács megszervezéséről. Megmaradtak az április 7-i tanácsválasztás szavazólapjai és jegyzőkönyvei. Közigazgatási irat nem maradt fenn. Szarvas község direktóriumának iratai közül kb. 130 ügyirat maradt fenn segédkönyvekkel együtt, ami a keletkezett iratanyagnak kb. 10%-a. Ezek az iratok a volt községi elöljáróság irattárában találhatók, nyilvántartási rendszerük nem válik el az elöljáróság regisztratlírájától. A íbntosabb politikai értékelést és állásfoglalást kívánó ügyek az iktatókönyvben nem az ügyosztályokra, hanem a direktóriumokra vannak szignálva. A főként közellátási és igazgatási kérdésekre vonatkozó megmaradt ügyiratok a tanácsszervek működéséről beszélnek s így kiegészítő anyagként használhatók fel a hiányzó jegyzőkönyvek tárgyának rekonstruálásánál. VI. A Tanácsköztársasági vonatkozású sajtótermékek, plakátok, röplapok gyűjteménye hivatalos lapokat, helyi újságszámokat, verseket, plakátokat, felhívásokat, tájékoztatókat tartalmaz. VII. Békés vármegye közigazgatási szerveinek a Tanácsköztársaságra visszatekintő iratai közül említésre méltó a Tanácsköztársaság bukása Után, a proletárdiktatúra idején működött személyek ellen indított fegyelmi ügyek iratanyaga. Ezek az iratok nem önálló fondban, hanem a különböző hivatalok regisztratúráiban találhatók. Az alispáni, főispáni iratok között még 1924-ben is találunk fegyelmi határozatokat s ezek jól felhasználhatók a Tanácsköztársaság helyi történetének feltárására. Az iratanyag alapján eddig részletes publikáció nem jelent meg. Dr. Seherer Ferenc: Gyula város története című munkája (1938) ellenforradalmi szemszögből tárgyalja az eseményeket.