Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Lőrincz Zsuzsa, B.: A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921–1924. Szerk., bev. Nemes Dezső. Összeáll. Karsai Elek. (Iratok az ellenforradalom történetéhez, 2.) Bp., 1956. / 288–292. o.
288 Irodalom állítanak össze. Viszont csaknem valamennyi kötetben megtaláljuk az iratokban előforduló gyárak, üzemek jegyzékét. Az időrendi mutató valamennyi kötet esetében — nem a dokumentumok időrendi mutatója, hanem a bennük foglalt események időrendi táblája. A dokumentumokról a kötetben történt elhelyezésük sorrendjében állítanak össze jegyzéket, a tartalomjegyzéktől függetlenül, amely csupán az előszó, a fejezet és alfejezet címek, valamint a mutatók oldalszámát közli. (Némelyik tartalomjegyzék az egyes címeknél az általuk összefoglalt dokumentumok számát — kezdő és végző számát — is feltünteti.) Több kötetben találunk bibliográfiai mutatót, rövidítések jegyzékét, illusztrációk jegyzékét. Az utóbbi ritkábban fordul elő, nem egyszer „rejtett illusztrációkra" lelünk a kötetekben való lapozás közben. A rosztovi kötet olyan iratok fotómásolatát is közli, amelyeket egyébként nem helyeztek el a kötetben (1. 229. old.). A kötet mellékeli a rosztovi kormányzóság térképét. A kötetek hosszabb-rövidebb szerkesztői tájékoztatójukban az iratok közlésének néhány általános módszerét ismertetik, egyébként hivatkoznak az 1945-ös (már említett) szovjet iratközlési szabályzatra. Valamennyi kötet anyagát történelmi bevezetés előzi meg, amely egyes esetekében szinte bevezető tanulmánnyá bővül. E bevezetők rövid áttekintést nyújtanak az adott köztársaság vagy terület történetéről az első orosz forradalom időszakában. Legtöbbjük az események, szervezkedések, összecsapások, harcok említésekor utal zárójelben a kötetben elhelyezett megfelelő dokumentumokra, illetve azok számaira. 5 Segítségükkel az olvasó rövid összefoglaló képet kap az adott terület forradalmi eseményeiről, könnyebbé válik számára a dokumentumok megértése, a bennük foglalt események „elhelyezése" a forradalom menetében. Rövid áttekintésünk végéhez érve egyrészt azt a megállapítást tehetjük, hogy az első orosz forradalom dokumentumainak publikálásával a szovjet történettudomány nagy lépéssel jutott előbbre az újkori iratközlés munkájában, hogy e közlés módszerei, bár jelentősen megjavultak a régebbi időkhöz képest, még nem tekinthetők végleg kiforrottaknak; másrészt kifejezhetjük azt a reményünket, hogy a szovjet történészek további, e téren végzendő munkássága számunkra továbbra is hasznos és tanulságos lesz. Mucsi Ferenc A FASISZTA RENDSZER KIÉPÍTÉSE ÉS A NÉPNYOMOR MAGYARORSZÁGON 1921—1924. Szerk., bev. Nemes Dezső, összeáll. Karsai Elek. Bp. Szikra, 1956. 654. p. (Iratok az ellenforradalom történetéhez, 2.) (Magyar Országos Levéltár.) Kortársnak, az események tanújának lenni, és később megismerni a történtek miértjét, mindig izgató és mindig érdeklődésre számottartó. A közelmúlt értékeléséhez, tisztánlátásához vezető út rögös, nehézkes és még könnyebben térít le a valóság meglátásától, mint a régmúlt, mert egyéni érzelmeink, saját és környezetünk élete befolyásolhatja látásunkat. Való igaz, hogy. sokkal több veszedelmet rejt magában annak a munkája, aki a közelmúlt eseményeit kutatja, mint aki a régmúltban jár. De ez nem jelentheti, hogy mindezeket tudva és vállalva, sötétségben hagyjuk azt a korszakot, ami legközelebb áll hozzánk, mert ez megalkuvás lenne. Vállalni kell a nehezet, de az „írástudó felelősségével" még jobban ragaszkodva az írásbeliséghez, a tényekből megalkotva 5 Néhány mondat a rosztovi kötet bevezetőjéből: „A Don mentén februárban észlelhető •a munkásmozgalom jelentős fellendülése, midőn sztrájkmozgalom indul Bosztovban, Novocserkaszkban, Harcizszkban és a taganrogi kerület bányáiban (4—6 sz. dok.)'? ... „A sztrájk idején..« létrejött a rosztovi... munkásküldöttek szovjetje (71. sz. dok.)" ... „A. vasutas sztrájk. k . nemcsak a vladikavkazi, hanem a délkeleti és a jekatyerinszki vasútigazgatóságokra is kiterjed <100—102. 104, 105, in. sz. dok.)" ... stb.
