Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Sashegyi Oszkár: Levéltári leltárak / 3–34. o.
4 Sashegyi Oszkár tehát — a békeszerződés értelmében — megkeresésre másolatokat kiadnia. Az utasítás a consérvatornak kötelességévé tette, hogy minden a királyi kincstárra vonatkozó s annak érdekeit szolgáló iratot, számadáskönyvet, instrukciót, leltárat, urbáriumot, privilégiumot, királyi könyvet, signatúrát, jelentést, véleményt, mandátumot, levelet és oklevelet, egyszóval minden egyes kamarai iratot gondosan őrizzen meg, és a kamarai -aktákról és oklevelekről teljes, tökéletes és minden részében hiánytalan leltárat készítsen. 3 A leltár szobáról-szobára, szekrényről-szekrényre, fiókról-fiókra és függő zsákról függő zsákra haladva tünteti föl a levéltár tartalmát, tehát az elhelyezés sorrendjét veszi alapul, tekintet nélkül a levéltár belső, tartalmi szerkezetére, tagolódására. Az egyes fasciculusok tartalmát csak általánosságban jelöli meg, néha ilyen bizonytalan megfogalmazásban: „variae literae í< ./A jogbiztosító okleveleket azonban részletesen veszi jegyzékbe. A leltárból megállapítható, hogy a kamara saját ügyviteléből származó iratok már ekkor alaki sorozatokba voltak beosztva (kimenő iratok fogalmazványai, meg beadványok, beküldők szerint) s a fontosabb sorozatokhoz mutatók készültek. Feudális nagybirtokos családaink levéltárairól is készültek már ebben az időben leltárak. Egyik legrégibb ezek közül a Thurzó családnak a lietavai vár kincstárában elhelyezett iratait veszi számba, Thurzó György nádor halála után, 1617-ben. A nádor fia, Imre a levéltárat úgy rendezte, hogy az e gy ügyre, tárgyra vagy birtokra vonatkozó iratok egy zsákba kerüljenek; ha kisebb, de hasonló természetű csoportok alakultak, ezeket egy zsákba vonta össze. Az egyes zsákokhoz, ha azok tartalma nagyon szétfolyó volt, jegyzéket is készíttetett, amit a zsákban helyeztetett el. A leltár a levéltárnak a rendezés utáni állapotát tükrözd, s az egyes caipsákat jelzeteik rendjében sorolja elő, általánosságban adván meg'mindegyiknek tartalmát, 4 Belőle megállapítható, hogy a levéltár — amely nemcsak a családi birtokokra vonatkozó, hanem közjogi vonatkozású iratokat is tartalmazott — a rendezés során tartalmilag csoportosíttatott, *s áttekinthető formát nyert. A rendező, ha nem is alakított ki összefüggő, logikus tárgyi rendszert, de induktív eljárással, lényegében helyesen alakította ki az egyes iratcsopörtokat, amelyek genetikus és tartalmi összefüggéseik alapján szinte maguktól adódtak. Ügyes tárgyi csoportosításban, és a tartalom által megkívánt részletességgel mutatja be anyagát az a Gyulafehérvárott, 1624-ben készült leltár is, amelyet Rákóczi György, a későbbi erdélyi fejedelem készíttetett családi levéltáráról. 5 . Ez a magyar nyelven, a család iránti megható szeretettel készült leltár a jogbiztosító okleveleket darabonként, a tárgyilag öszszetartozókat csoportonként jegyzékei!, és az egyes — «betű- és számjellel ellátott — iratcsoportok tartalmának megjelölésén kívül megadja a bennük fekvő iratok darabszámát is. Így pl. a lit. C. No. 3. jelzet alatt a következő bejegyzést találjuk: „Szegény Rákóczi Laios Uram ezwst mar3 Herzog József: A szepesi kamara levéltárának 1622. évi utasítása és a levéltár ugyanazon évből való leltára. LK 1923. 165—179. 1. 4 IIa Bálint: A Thurzó család levéltára. LK 1932. 12—58. 1. 5 Regestratio literarum super bonis illustrissimi et celsissimi principis dornini Georgii Rákóczi. O. L. Kamarai lt. Officium Archivi. Inventaria fase. 1.
