Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.

Kubinyi András több pecséttel is rendelkeztek, de ezeket kincstári ügyben nem alkalmazták.

70 Ismeretes, hogy a pecsét színe is fontos a középkori okleveleknél. A kincstartók közül piros viasszal eredetileg csak a püspökök pecsételtek: Ernuszt János még bán korában sem használta.

71 A prépostok sem mind használták a piros színt. Nagylucsei prépost korában zöld,

72 azonban Wémeri Zsigmond piros viaszt alkalmazott,

73 míg Várday Pál prépost korában hosszú ideig zöld pecséttel élt, csak 1518-tól tér át a pirosra.

74 A világi kincstartók hosszú ideig csak zöld színt használnak. Batthyány Benedek pecsétje 1520-ban még ilyen,

75 de a Mohács előtti két kincstartó, Thurzó Elek

76

, és Dóczy János

77 kezdettől fogva csak piros viaszt alkalmaz, sőt még köznemes alkincstartók is rászoknak a legelőkelőbb báróknak járó- piros színre, mint Kisserényi Ferenc deák.

78 Kancelláriai jegyzeteket is találunk a thesaurariusok oklevelein. Igaz, a relatiós jegyzet ritkaság,

79 azonban az oklevelek hátsó oldalán alul gyakran találunk rövid feljegyzéseket, amelyek az oklevél tartalmára és olykor címzettjére utalnak.

80 Ezek a feljegyzések királyi okleveleken is feltűnnek.

81 Útbaigazítást nyújtottak az oklevelet másoló írnokok számára, ha aznap több azonos szövegű, csak név és Összegben különböző levelet kellett, kiállítaniuk. 70 Nagylucsei, mint püspök pontifikális pecséttel rendelkezhetett, valószínűleg azzal pecsételte meg püspöki jogkörében kiadott függőpecsétes privilegiálisát. (Teleki im. XII. 185.) Nádori helytartóként külön pecsétje volt, amelyet nyilván prothonotariusa kezelt. Tárnokmesteri kiküldött bírói pecsétje (amelynek feliratán tárnokmesternek nevezte magát, Házi 1/6. 55.) valószínűleg helyettese, Hásságyi István országbírói ítélőmester Örizetében volt. (Hásságyi altárnokmestersegére 1488: Házi H/4. 369—70. Hasady néven, Pozsony 4910, Kassa 619.) A nádori és tárnokmesteri oklevelek írása különbözik úgy egymástól, mint a kincstartóiaktól. Beriszló báni okleveleit régi szokás szerint a vicebánok pecsételik meg (pl. 1513: Dl. 37944 .. . 1514: Dl. 22586... 1516: 66019...). 71 Dl. 55987. zöld pecsét. 72 TT. 1902. 299, 301. 7a Eperjes 757, 785, 787 stb. 74 1517. augusztus 25. még zöld: Dl. 22960. 1518. január 18. már piros: Dl. 82490. 75 Dl. 24396. 70 1522: Dl. 47478. 77 1525: Dl. 82703. 78 1523: Dl. 32187. 1524: Dl. 23973. 79 1494: Révay, De iuribus f. Révay per f. Gyulay F. X. n. 36. Iványi Bélát Regisztratura könyvek Magyarországon a középkorban, Klebelsberg Emlékkönyv. 299. 80 Pl. 1504: utalvány Kanizsai nándorfehérvári bán részére 300 Ft-ról, az oklevél hátlapján a lap aljára a következő feljegyzés: d. Georgii de-Kanysa pro fi. III. d — Dl. 23434. 1. még 2. sz. melléklet. 81 II. Ulászló 1505. október 19-én adót vetett ki a városokra. A mandátum szövege azonos volt, csak a címzett város neve és a kivetett összeg volt különböző. Ezért, nyilván, hogy az írnok el ne tévessze, az oklevelek hátlapján feltüntették az összeget. Sopronnál alul fi. 600. (Házi 1/6. 219.), míg Pozsonynál 1000 (Pozsony 2375.) áll a lap alján.