Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Kubinyi András: A királyi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig / 35–60. o.

42 Kiíbinyi András méltóság rangban megelőzte azokat, köztük a báni és tárnokmesteri méltóságot is. Kivétel csupán az országos kincstartóknál volt, akiket a rendek csak egy-egy adó beszedésére választottak. Ezeknek a tisztsége ideiglenes lévén, állandó méltóságuk címe megelőzte a kincstartóit.

56 A kincstartói kiadványokon megkülönböztethető többi oklevélrész szinte teljesen azonos a királyi kancellária által kibocsátott hasonló jellegű oklevelekével. Különbözik azonban a címzés és a dispositiónak az utasítást kinyilvánító kifejezéseiben. Míg a király fidelis-nek nevezi a címzettet, és utasításait parancs formájában adja meg,

57 addig a kincstartó nobis dilecto vagy amico nobis dilecto (dilectis) címezi leveleit,

58 utasítását pedig mint kérést, és királyi rendelet (tehát nem saját joga!) alapján kiadott parancsot adja tudtára.

59 Az egyes oklevéltípusok záradékán található stereotip megjegyzésekről (pl. az oklevélnek a bemutató részére történendő visszaadására vonatkozó utasítás) már szóltunk, csak azt kell megjegyeznünk, hogy hasonló ügyekben a királyi oklevelek ugyanezt a formulát használják. A keltezés, akár a hasonló királyi okleveleken, kizárólag az egyházi év ünnepnapjai alapján történik, és egyébként is a királyi oklevelek erős hatását mutatja. Pl. a XV. század végi zárt királyi mandátumoknál gyakori az, hogy a napi kelet feltüntetése után üres helyet hagynak, majd a sor végén az évszázad jelzését kihagyva, az évtizedeket római számmal, míg az évet szóval írják ki. (pl. LXXXX-mo quarto.)

60 Az ugyanebben az időben készült kincstartói oklevelek ugyanígy kelteznek.

61 A keltezés mindig a szöveggel azonos kézzel és tintával készült.

62 A dátum az oklevél végén található. Aláírások használatáról az egyes oklevélfajoknál szóltunk. A zárt oklevelek kettős aláírása (amelyek közül a baloldali a királyi zárt oklevelek intitulatiojának felel meg) a kincstári adminisztráció egyik jellemz:ő sajátossága. Egyéb oklevéladók zárt leveleiket, ha az intitulatiót aláírás formájában tüntetik fel, sajátkezűleg nem írják alá, amennyiben viszont az aláírás sajátkezű, eltűnik az írnok által írt intátulatiö. A kincstartókon kívül ilyen kettős aláírású levelet rendszeresen csak volt kincstartó, mint Szálkai László királyi kancellár használt, aki hosszú kincstára szolgálata, majd kincstartósága alatt szokhatta meg.

63 Rajta kívül Bánffy János főpohárnokmester egyik földesúri adóutalványán találjuk még meg.

64 div fam. F. CV. 1494. október 28. december 30. 1495. január 11., január 18. február 19-én kelt oklevelek.) Egyéb méltóságaikra és tisztségeikre utal az intitulatio végén szinte stereotip etc is. 56 L. 53. j. alatt. 57 Szentpétery im. 103. 58 Pl. 1504: 1. 2. sz. melléklet. 59 A formula így szól: Rogamus igitur Vos et nichilominus de voluntaté et mandato... domini nostri regis harum serié vobis committimus, quatinus acceptis presentibus ... velitis et debeatis, aliud nullo modo faciatis ... (uo.) ÍK) Pl. Ulászló 1494. évi oklevelei közül Pozsony 2148, 2150, 2154, 2155 stb. 61 1494: Pozsony 4960, Révay De iuribus fam. Révay per famíliám Gyulay F. X. n. 39. stb. 62 Ugyanígy a királyi pátenseken és clausae-kon, Szentpétery im. 104. 63 Pl. 1521: Beszterce 423. Várday Pál volt kincstartónak is van ilyen levele. (1526: Kassa 1128.) 64 1525: Dl. 104439. Nyilvánvaló a kincstartói utalványok hatása.