Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - FOLYÓIRATSZEMLE - Komoróczy György: Archeion, Tom 25–26. (1956) / 295–296. o.

296 Folyóiratszemle levéltártan jelenlegi feladatai" (XXVI) kapcsán beszámol a levéltárosok nemzetközi szervezetéről s a Namurban tartott konferenciáról. Több tanulmány módszertani kérdésekkel foglalkozik. Közöttük O. STAROtí cikke a tervek, rajzok, vázlatok, gépszerkezetek s általában a technikai dokumentációkérdésének sokféleségét mutatja be s azok felhasználásáról nyújt tájékoztatást (XXV). S itt felvet egy számunkra is fontos kérdést: vajon miket kell megőrizni a tervező irodák anyagából. A feleletet azonban nem szögezi le megnyugtató módon. J. S

ARNO VICZ hasonlóképpen a „Technikai rajzok és megőrzésük a levéltárban" címen értekezik (XXV) s javasolja, hogy ezeket nem származásuk, hanem kizárólag formájuk szerinti rendben kell megőrizni, kezelni. D. WARECK A: „Térképgyűjtemények és szerepük a Lengyel Népköztársaság gazdasági életében" (XXV) címen összefoglalja a térképkészítés, történeti fejlődését, majd tárgyi csoportokban ismerteti a térképek felhasználásának lehetőségeit iparpolitikai, mezőgazdasági, erdészeti, közlekedési, építéstörténeti szempontból. A. WYCZANSKI arról ad tájékoztatót, hogy „A mikrofilm a lengyel levéltárak és könyvtárak szolgálatában" (XXVI) milyen népgazdasági előnyt jelent. Különösen kiszélesíti a nemzetközi filmcsere és filmdokumentáció lehetőségeit. Archiwoznawstwo cím alatt a lengyelek a levéltártörténet, a levéltári anyag: ismertetése s részben a hivataltörténet köréből vett témákat dolgoznak fel, tehát a levéltártannak azzal az ismeretágával foglalkoznak, mely történeti fejlődésében tárfel egy-egy kérdést és abból szűri le az elméleti tanulságokat. Ennek a terminológiai meghatározásnak körébe tartozó tanulmányok hosszú sora az Archeion mindén számában helyet talál. A mostani két számban is több cikk foglalkozik ilyen jellegű kérdésekkel. Többek között egy, a szerző nevét fel nem tüntető tanulmány a poznani vajdaság Nemzeti Tanácsának első tíz évében keletkezett iratokat dolgozza fel (XXV),. miközben ismerteti a hivatal szervezetét és funkcióját; L. LYSIAK: „A XIX—XX. sz. bírósági iratok" cím alatt a tárgyalt időszak bírtfsági szervezeteinek és iratképzésének természetével foglalkozik (XXV); javaslatot tesz selejtezésükre vonatkozólag. I. IHNATOWICZ: „A legújabbkori ipari iratok" címen (XXV) az ipari nagyüzemek iratképzéséről számol be s az iratkezelés módjáról ad felvilágosítást. J. TOMASZEWSKI: „Hitelintézeti levéltárak" címen (XXV) bemutatja a hitelhálózat történeti fejlődésének vázlatát és iratait; J. FIJALEK „Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek iratai' és irattárai" kérdésével ismertet meg (XXV), részletesen beszámolva az ebben a. tárgyban 1953-ban tartott értekezlet határozata alapján végrehajtott vizsgálat eredményeiről; több kisebb tanulmányt írtak kisebb levéltári részlegekről vagy levéltári: iratképző szervekről P. BAtíKOWSKI, W. BUDKA, St. WALCZY, K. KONARSKI,. W.' ÚRBAN, St. POPRAWSKA, Z. BODA—KRE2EL, miközben az iratképzés és iratkezelés hivatali rendjéről is képet adnak (XXV). KACZMAREK egy egyházi levéltár értékes anyagáról számol be (XXVI) a celowi gyűjtemény ismertetése során; STEBELSKA H. a családi levéltárak iratanyagát mutatja be és vázolja rendezésük csoportjait (XXVI); megjegyzendő, hogy ez a csoportosítás eltér a nálunk alkalmazott, tárgyi tagolás elveitől. Az iratok tagolásának rendszere Stebelskánál: tulajdonjogi iratok, birtokhasználati iratok, kötelezettségek okmányai, peres iratok, levelezés. Több cikket közöl az A. az 1905/1907. évi forradalmi megmozdulások történelmi anyagából,. az orosz forradalommal való kapcsolatairól. Az 1954-ben megindított széleskörű munka eredményeit minden állami levéltár anyaga alapján külön tanulmányok dolgozzák fel s közöttük JANKOWSKA, ROSIAK, RAPAPORT STANKOWA, ARTYMIAK, JAROS, POPRA WSKA, DOBROWOLSKI, PAPROCKI, BIEDA tárják fel az adatok tömegét, miközben éppolyan erővel ismertetik a cárizmus és a cári elnyomás; ellen indított nemzeti akciókat, mint ahogyan vázolják az osztrák uralom elleni megmozdulásokat. Az osztályharc igazi tartalmát a cári hatalom ellen küzdő lengyel munkásság együtt kereste az orosz munkásokkal (XXVI). Hivatal történeti iratanyagot mutat be J. JAROS, amikor ismerteti a „Sziléziai bányaigazgatóság szervezetét 1769—1922" között (XXVI), valamint PRAWDZIK, aki „A •radomi gyárfelügyelőség iratainak megtalált töredéke" címen az iparfelügyelőség szervezetének formáival foglalkozik. Végül a folyóirat mindkét száma beszámol a levéltári hálózat és levéltári főigazgatóság 1954/55. évi tevékenységéről, levéltárosi káderek továbbképzéséről, az anyagmozgatásról, növekedéséről stb. Több más beszámoló után mindkét számban könyvismertetést olvashatunk s azok sorában a Levéltári Híradó 1954. évfolyamának, valamint a Mályusz Elemér összeállította Zsigmondkori oklevéltárnak ismertetését, nagyon elismerő szavakkal. Komoróczy György