Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Káldy-Nagy Gyula: Fekete Lajos: Die Siyaqat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung. Beitrrag zur türkischen Paläographie. )Übers. A. Jacobi). 1–2. Bd. Bp., 1955. / 259–261. o.

Irodalom 259 tételük — mégpedig részben a Szabó István által követett módszerrel, részben kivonatosan, esetleg leltárszerűen — nem várathat sokáig magára. A munka elvégzése zömében a levéltárnokokra vár. A történész-levéltárnokok rendelkeznek, azt mondhatnók „hivatalból" kell is rendelkezniök, a kiadáshoz szükséges nyelvi, paleográfiai, forráskritikai stb. ismeretekkel. A levéltárnok van elsősorban abban a helyzetben, hogy a teljes levéltári anyagot alkalmasan s könnyen áttekintheti és összegyűjtheti. Persze a kiadás nem lenne könnyű és olcsó sikereket jelentő munka, de nem is lenne kivihetetlen, hiszen ma még jó néhány „bevethető" kipróbált munkaerő áll rendelkezésre. Ám számuk nem gyarapszik, még csak nem is változatlan, hanem egyenesen fogy. Eljöhet az idő, amikor a legrégebbi urbáriumok, tized jegyzékek stb. kiadása megfelelő munkaerő hiánya miatt többé nem is lesz eszközölhető. Sürgős cselekvésre van tehát szükség, különben „sero medicina paratur". i IIa Bálint FEKETE L[AJOS] DIE SIYÄQAT-SCHRIFT IN DER TÜRKISCHEN FINANZVERWALTUNG Beitrag zur türkischen Paläographie. (Übers. A. Jacobi.) " 1—2. Bd. Bp. Akadémiai Kiadó, 1955. (Bibliotheca Orientalis Hungarica, 7.) J. Bd. Einleitung, Textproben. 910 p. 2. Bd. Faksimiles. 7 p. 208 t. Egy nagyobb munka ismertetése, különösen, ha az a munka egy új tudományszakot nyit meg, nehéz feladatot ró a recenzensre. Fekete Lajos munkája is, a siyaqatírástípus helyes kritikai olvasásának a feltárásával, egy új tudományszak művelésének az alapjait rakta le. Mondhatnók ugyan, hogy a siyáqat-írástípus olvasása eddig sem volt ismeretlen, hiszen Velics Antal két kötetre terjedő fordítást közölt belőle.

1 De Velics Antal közléséhez lehet megjegyzéseket tenni. Velics munkájában ugyanis sok olyan részletet, amelyek a siyaqat-írástípus olvasásának éppen a problémáját okozták, vagy rosszul olvasott el, illetve közölt vagy a nehézségeken egyszerűen átsiklott úgy, hogy_az olvasatlan helyet még csak ki sem pontozta. De hogy tisztább képet kapjunk a siyaqat-írás e korábbi olvasási módjáról és annak valódi helyességéről — ahogyan a szerző munkájában azt most bemutatta — legyen szabad összevetnem Velics Antal munkájából a váci vámnaplól fordításának egy kis részét Fekete Lajos olvasatával, illetve fordításával: Szabó Miklós késáruk, boroszlói posztó, Säbö Miqlös 800 sapka (süveg), 5000 kés, 10 arany értékű balták, ugyanannyi ér- 40 bál (pästäv) angol posztó (coqa-i'igliz), tékű papír, 45 arany értékű vegyes áruk balták 10 arany értékben, 10 arany ára után 767 a. papír, 45 arany ára rövidáru után a vám 767V

2

. Kalámár Boldizsár hasonló Qalmär ßödizär 2900'sapka (süveg), 8000 árukért 1490 a.

2 kés, 20 bál qarazia-kelme, 35 bál - - kelme,

3 12 arany ára szövet és 16 arany értékű muszlin után a vám 1490.

4 i Velics A. — Kämmerer E.: Magyarországi török kincstári defterek. I—n. köt. Budapest 1886—1890. 2 Velics, i. m. n. 270—271. s Jegyzetben: a kelme fajtája nincs megnevezve. * L. Fekete: Die Siyäqat-Schrift. Budapest 1955. Bd. I. S. 318—320, Bd. II. Tafel XXXI. 17*