Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Bottló Béla: Práce Archívu mesta Košîc, Sv. 1., 3–4. Košice, 1952., 1956. / 239–243. o.

Irodalom 239 Egy következő rendezés Kamii Kepeci rendezése, aki a proveniencia elvének alkalmazásával főleg a defterdári hivatal (báb-i defteri) defteréit rendezte ügyosztályonként. A munka végén a szerző felsorolja azokat a levéltárakat, illetve intézményeket,. ahol ma a Basvekálet Arsivi-n kívül még levéltári anyag található. Majd röviden tájékoztat a Basvekálet Arsivi-ban folyó jelenlegi munkáról, illetve a kitűzött munkatervről. Ennek pontjai' közt elsőnek a mühimme defter i-k hely- és névmutatójának az elkészítése, a régi rendezések felülvizsgálása, a pénzügytől leválasztott defterek fajtájuk és ügyosztályuk szerinti csoportosítása stb. szerepel. Kilátásba helyezi egy levéltári szakfolyóirat kiadását s ennek az általános levéltári ismertetésnek az időnkénti újabb megjelentetését; mindkettő értékes gazdagodást jelentene úgy a szakirodalomnak, mint a történetkutatásnak. Káldy-Nagy Gyula PRÄCE ARCHlVU MESTA KpSIC Sv. 1. Ph. dr. Ondrej R. Halaga: Archív Mesta Kosíc, Kosice, 1952, 107 p. Sv. 3. Ph. dr. Ondrej R. Halaga: Kosické mestské knihy (1394—1737). Kosice, 1956, 51 p. Sv. 4. Ph. dr. Ondrej R. Halaga: Z dejín Kosickej Univerzity. Kosice, 1956, 16 p. A kassai Városi Levéltár 1952 óta sorozatszerűen ad ki sokszorosított tanulmányokat, melyek a városi levéltár anyagával, vagy ezt feldolgozva, valamely helytörténeti problémával foglalkoznak. Eddig a sorozatnak három száma jelent meg (tulajdonképpen 1—4 számok alatt, a 2. szám azonban nem látott napvilágot), — az elismerésre, melyet komoly tudományos színvonalukkal kivívtak, jellemző, hogy a városi levéltár történetével foglalkozó 1. sz. egy részletét, mely a régi levéltár rendszerének történetét ismerteti a Sborník Archivních Praci, — a Kassai Egyetem történetével foglalkozó 4. számot pedig kibővítve a Szlovák Akadémia Történettudományi Intézetének folyóirata a Historicky Casopis is átvette. Kassának a magyar történelemben játszott oly nagy szerepe mellett e vállalkozás már csak azért is megérdemli figyelmünket, mert szervezője dr. Halaga levél tárvezető — egyúttal az eddig megjelent tanulmányok írója is — s így kezdeményezése tanulságos összehasonlítási alapot nyújt számunkra egy csehszlovákiai városi levéltár helytörténeti munkájának megismeréséhez is. A tanulmánysorozat első kötete (Kassa város levéltára) tulajdonképpen a városi tanács részére készült beszámoló a levéltárban 1951—52-ben végzett munkáról. Megszületését részben a tanács részéről a levéltár iránt tanúsított érdeklődésnek, részint a levéltári kollektíva a rendezésben való jó együttműködésének köszönheti. Három nagy részre oszlik. A bevezetésben a szerző a levéltári dokumentumok jelentőségéről ír, majd Kassa városának, mint levéltártermelő szervnek történelmi szerepét ismerteti. A város nagy történelmi szerepét annak köszönheti, hogy különféle földrajzi tájak határvonalának útvonal által történt metszési pontjánál fekszik. Foglalkozik Halaga a „Partes Superiores" „Hungária Superior", „Felsőmagyarország" fogalmak meghatározásával; röviden ismerteti a város középkori kiváltságleveleit, melyek következtében a városban kialakult gyakorlat lett a mintája a gazdasági szokásjognak az egész Felvidéken, Kassa városa pedig szinte egész Európára kiterjedő kereskedelmi kapcsolatokat épített ki. Ezzel szinte egyidejűleg jelentős mértékben terjesztette ki földbirtokállományát, és vált nagy, bár nem összefüggő birtoktestek földesurává. Ezzel természetesen együttjárt a város megerősítése, amelynek során a Felvidék egyik legerősebb vára, és katonai, majd közigazgatási,központ ja lett. 1657-ben theológiai, jogi és bölcsészeti karral rendelkező egyetemet is kapott. A városnak minden feltétele megvolt arra, hogy ipari központtá váljék, amiből az következett, hogy a város a társadalmi és szociális mozgalmak egyik mozgatója lett. A városnak a közigazgatási, jogszolgáltatási, gazdasági és tudományos életben betöltött e szerepe határozza meg a város levéltárában őrzött levéltári anyag értékét. A szerző ezután a levéltár történetével foglalkozik. A levéltár első leltára, az „Elenchus jurium et privilegiorum Civitatis Cassoviensis" a középkor végéről származik és a városi hatóság szükségleteinek kielégítését célozta. A levéltár anyagát tárgyi csoportokba osztotta, és az egyes csoportokat először az ábécé nagybetűivel,