Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Bélay Vilmos: Trudü Moszkovszkogo Goszudarsztvennogo Isztoriko-Arhivnogo Insztyituta. Tom 2–7. Moszkva, 1946–1954. / 210–214. o.

Irodalom 211 Az alábbiakban nem genetikus sorrendben haladva igyekszünk a sorozat cikkeit bemutatni, hanem tárgykör szerinti csoportosításban, annál is inkább, mert — amint ez az alábbi sorokból is kitűnik — a kötetek már eleve bizonyos „profilt" mutatnak, egy-egy kötetben túlnyomóan egy, vagy legfeljebb két témakörre vonatkozó cikkek jelennek meg. A cikkek témáját szemügyre véve, az alábbi főbb csoportokat állapíthatjuk meg: 1. történeti forrásismertetés, 2. levéltárismertetés, 3. orosz társadalomtörténet (forradalom előtti), 4. politikai történet (főleg forradalom utáni), 5. levéltárszervezet és -történet, 6. levéltári munka elmélete és gyakorlata, 7. archeográfia, 8. történeti segédtudományok. 1. történeti forrásismertetések. Ezekből van a legtöbb, egyes kötetek szinte kizárólag ilyen cikkeket tartalmaznak. Az ismertetett források zöme a feudális korszakból való. Ezek: A. V. Cserepnyin: a moszkvai nagyfejedelmi levéltár iratanyaga és annak jelentősége a III. Iván-korabeli politikai küzdelmekben, J. I, Kamenceva: Dmitrij Aljabjev diakon „jpbbágykönyve" a XVI. század végéről, amely a jobbágyságra vonatkozó rendelkezéseket foglalta össze, P. P. Szmimov: a XVII. századi erődök építéséről szóló egykorú „építési könyvek", A. A. Novoszelszkij: szökevény jobbágyok „átadási könyvei", mint a XVII. századi népi kolonizáció forrásai, J. N. Danilova: I. Péter cár végrendelete (mindeme cikkek a 2. kötetben). A 3. kötetben ilyen A. I. Andrejev cikke, amely M. Sz. Szolovjev, a múlt század második felében működő orosz történész munkamódszeréről, „Oroszország története" c. műve elkészültének történetéről szól, amelyet a cikk szerzője levéltári anyag: a rokonok visszaemlékezései és magának az írónak feljegyzései és levelezése alapján vázol. Ugyanitt olvashatjuk M. A. Iljin cikkét a tveri XV. századi irodalomról, abból a szempontból világítva meg ezt a kérdést, hogy e volgaparti város középkori irodalma miként használható fel történeti forrás gyanánt. A 7. kötetben A. A, Zimin a Russzkaja Pravda, a középkori orosz jogkönyv egyik szövegváltozatának történetével foglalkozik. í. F. Kolesznyikov az 1686. évi ún. „becsempészett levél", egy anonim kérvény szerzőjét igyekszik megállapítani paleográfiai és egyéb vizsgálatok alapján. A sorozatban ismertetett történeti forrásoknak külön csoportját alkotják a térképek és egyéb kartográfiai és geográfiai dokumentumok. A 2. kötetben A. I. Andrejev ismerteti a Behring-előtti északkeleti expedíciók történetét, különös tekintettel a XVIII. század első negyedének szibériai kartográfiájára. A 6. kötetben R. M. Makarova Tyimofej Smal évnek a XVIII. század második felében végrehajtott Csendes-óceáni orosz expedíciók korabeli történeírójának munkásságát mutatja be. A 7. kötetben O. M. Medusevszkaja a XVII. századi Csendes-óceáni orosz felfedezések történetének kartográfiai forrásairól ír. A XVIII. századi Oroszország történetének jellemző vállalkozásai az „északkeleti átjáró" felderítésére, vagy Szibéria kolonizálására irányuló fáradozások. Ekkor „fedezik fel" voltaképpen a nagy orosz birodalom ázsiai tartományait és ennek során természetesen számos földrajzi dokumentum keletkezett. Ezeknek feltárása, ismertetése és felhasználása előkelő helyet kap a szovjet történeti irodalomban. 2. Szorosan összefügg a történeti forrásismertetéssel a levéltárismertetés. Mi ezt a kettéválasztást olyan szempontból tettük, hogy az előbbiekben tárgyalt forrásoknál az ismertetés elsőrendű szempontja a forrás tárgya, az alábbiakban pedig a forrás levéltári hovatartozása. A levéltárismertetés kategóriájába az alábbi tanulmányok sorolhatók: V. V. Makszakov professzor: a szovjet állam dokumentumai a Szovjetunió levéltáraiban, F. E. Kuznyecov: a Szovjetunió Központi Állami Hadilevéltárának fondjai és azoknak tudományos felhasználása, A. V. Csernov két cikke: az OSzSzK Állami Levéltára 1920 és 1925 közt, továbbá a Régi Iratok Központi Állami Levéltára (CGADA), mint az orosz állam XVIII. század előtti hadtörténetének forrása, O. A. Garjanova: a Moszkvai Cenzúrabizottság iratai a Moszkvai Terület Állami Levéltárában című cikkei mind a 4. kötetben jelentek meg. Ennek a kötetnek cikkei csaknem mind a levéltárismertetés körébe tartoznak. Az 5. kötet közli V. I. Vjalikov ismertetését az 1812. évi szmoljenszki hadjáratra vonatkozó iratanyagról, amely a Központi Állami Hadtörténelmi Levéltárban van. Ezek a . fenti levéltárismertetések — egy részük tulajdonképpen fond-ismertetés — a kutatók levéltári eligazítására törekszenek és nem tekinthetők monografikus feldolgozásnak, sokkal inkább levéltári tájékoztató segédletnek. 14*