Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - IRODALOM - Bélay Vilmos–Komjáthy Miklós–Mezey László: A történeti segédtudományok a római X. Nemzetközi Történész Kongresszuson / 201–210. o.

Irodalom 205 Bartoloni Pasqualival szemben újra hangsúlyozza az emendatio munkájában a paleográfia jelentőségét. Egészen természetesen azonban csak a szöveg vizsgálatának más jellegű eredményeivel (stílus, metrika, nyelvészet) összhangban. A magam részéről — hazai tanulságok alapján — a másolás körülményeinek (a másoló személye, műveltsége, környezete) mérlegelése után a paleográfiai módszer szövegkritikai alkal. mázasát a régi értelmezésben is megengedhetőnek tartom. Referátuma második részében Bartoloni a középkori könyvtárkatalógusok eorpusának szükségessége mellett nyilatkozik. Gottlieb, P. Lehmann, De Ghellinck munkássága nyomán nagy nemzetközi tudományos összefogás szükségességét hangoztatja a középkor könyvtáraira vonatkozó könyvjegyzékek, és különféle — krónikákban, oklevelekben és levelekben elszórt — adatok összegyűjtése érdekében. A paleográfiai nomenclatura sok évszázadon keresztül ismételt rendszerezési kísérletek ellenére még mindig bizonytalan. A referátum harmadik részében B. olyan elnevezési vagy meghatározási séma alkalmazását tartja szükségesnek, melyben a következő elemek szerepelnének a) a ductus (kurzív, félkurzív, „posato": minuscula), b) a kiállító hivatal vagy személy megnevezése: kancellária, kúria, közjegyző, c) az írástípus megjelölése („di tipo beneventano", „di tipo carolino"), d) a származás helye, e) a század meghatározása. A segédtudományokkal foglalkozó alfejezet utolsó tanulmánya (egyszersmind a kötet egyetlen szűkebb értelemben vett levéltári vonatkozású munMája) ezekután az európai oklevéltan és írástörténet kimeríthetetlen gazdagságú kincsestárával a Vatikáni Levéltárral foglalkozik

6 és részletesén ismerteti az abban folyó legújabb történetkutatói munkákat. A cikk-író Giuliö Batteli professzor három generáció munkásságát veszi számba. Három tudós nemzedék dolgozott azon, hogy Európa egyik legnagyobb és különösen a középkor kutatásában legjelentősebb nemzetközi érdeklődésre számottartó levéltári anyagából minél több. minél érdekesebb.dokumentum kerüljön napvilágra. Ma már megállapítható, hogy azok a törekvések, melyek a — nemzetenként, országonként — teljes publikáció igényével léptek föl, nem járhattak sikerrel. A publikációs munkában a súlypont jelleg került előtérbe s az ilyen módszerrel végzett anyagközlések sorában B. elsőnek a magyar próbálkozásokat (Monumenta Vaticana. Relationes Oratorum, Relationes Buonvisi) említi és emeli ki. Az óriási anyaggal való háromnegyedszázados birkózás után is még csak a kutatási szempontok tisztázásánál és az anyag globális értékelésénél tartanak. Ma már bizonyos, hogy a Registrum-kötetek sem teljesség, sem fontosság tekintetében nem megbízható tájékoztatók. A nem regisztrált kuriális kiadványok felkutatása Európa-szerte folyik. Ezzel párhuzamosan magában a levéltárban is nagyarányú cédulázás kezdődött meg és az 1198—1417 közötti 250 000 oklevél cédulakatalógus felvételei legkésőbb 5—10 éven belül elkészülnek. Az egyes országok római kutató intézetei is elvégzik az anyagban való tájékozódás rájuk eső munkáját. Ilyen vonatkozásban említhető a Repertórium Germanicum, mely a különféle vatikáni fondokban előforduló német személy- és helynevek nagy indexe lesz. De módszeres kutatások tárgyai voltak, és jelenleg is azok, a pápai levelek, az apostoli kamara számadásai, bíboros és püspök listák, a trienti zsinat, a supplicatiok (magyar részről is), nunciusi jelentések. Ezek a kutatások azonban fondonként, országról országra sok egyenetlenséget mutatnak. Ezek, a kutatások megindulásakor a múlt század végén egységes kutatási és használati terv kidolgozásával még elkerülhetők lettek volna, ma azonban már mint a múlt tehertételével kell velük számolni. A jövőre vonatkozólag reális megoldásnak az látszik, hogy a már megindult sorozatok közzététele befejeződjék, a további kutatások összehangolása, a levéltári anyag minél teljesebb általános és részleges feltárása érdekében pedig egy nemzetközi bizottság jöjjön létre, • * Ha a Kongresszus hivatalos kiadványai a segédtudományok problémáival a továbbiakban nem foglalkoznak is, számunkra rendkívül érdekkel bírhatnak a népi demokratikus államok delegációi által kiadott, ez országok történettudománya legújabb fejlődésének eredményeit bemutató összefoglaló köteteknek a segédtudományokkal foglalkozó fejezetei. 6 UO. 448—477. 1.