Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - FORRÁSKÖZLÉS - Purjesz István: A török hódoltság Pest megyében a XVII. század második felében : Pest megye 1688. évi vizsgálati jegyzőkönyve a török ellen / 173–200. o.

A TÖRÖK HÓDOLTSÁG PEST MEGYÉBEN A XVII. SZAZAD MÁSODIK FELÉBEN (Pest megye 1668. évi vizsgála-ti jegyzőkönyve a török ellen.)* 1668 áprilisának első napjaiban — a török hódoltság peremvidékén fekvő többi megyéhez hasonlóan

1 — Pest, pilis és Solt egyesült megyék hatóságához is királyi mandátum érkezett. A parancsot a magyar udvari kancellária adta ki, s Nádasdy Ferenc országbíró juttatta el — levél kíséretében — Fülekre, ahol a török által saját területéről elűzött nemesi megye ebben az időben gyűléseit tartotta. A megye nótáriusa a királyi parancsot az országbírói kísérőlevéllel együtt néhány nappal később, az április 12-én tartott sedrián ismertette. A Pest megyéhez intézett mandátum maga nem maradt ránk, de tárgyát ismerjük a sedrialis jegyzőkönyv bejegyzéséből,

2 a Nádasdy-féle levélből

3 és Bars megyének az üggyel kapcsolatos átiratából.

4 Az utóbbiból kiderül, hogy a király megparancsolta a megyéknek: tegyenek „inquisitiot a török insolentiai, excessusi és egyéb tyrannitasi ellen, melyekkel a békesség után aggraválta" a szerencsétlen lakosságot, „mivel ő (a török) is hasonlót praemittált a maga részéről hazánkbeli keresztények ellen, hihető •oly véggel: palliálhassa avval maga cselekedetét és csinálhasson praetextust az békesség felbontásában." Nádasdy levele további részletekkel szolgál: szerinte' az új budai vezér volt az, aki török részről a vizsgálatot elrendelte, „hogy az békesség alatt az köröszténység miatt elveszett töröknek számát tudhassa." Mindez megjelöli a királyi elhatározás indítóokait is: az uralkodó szükségét érezte, hogy a törökkel esetleg folytatandó diplomáciai tárgyalásokra kellőképpen felkészüljön, ezért — hogy az ellenfél vádjait megfelelően ellensúlyozni tudja — rendelte el a török békebontó, frigyszegő viselkedését bizonyító adatok összegyűjtését, mint ahogy ez már korábban, a XVII. század első felében lefolytatott béketárgyalások előkészítésekor, így a gyarmati és a két szőnyi békekötés esetében történt.

5 A sedria a királyi parancs ismertetése után, annak értelmében határozatot hozott a tanúkihallgatás végrehajtásáról. A szolgabírák — feltehetőleg currensek útján — Fülekre rendelték a járásaik területén fekvő helységek képviselőit, majd maguk mellé véve az esküdteket, a megye vezetősége által összeállított kérdőpontok alapján beérkezésük sorrendjében egymásután hallgatták ki a hódolt mezővárosok és falvak küldötteit s foglalták írásba azok vallomásait. Minthogy a megye ideiglenes székhelyére parancsolt parasztok, akiknek a legtöbb esetben igen hosszú utat kellett megtenniök, különböző időben érkeztek, a kihallgatás több alkalommal s heteken keresztül folyt. A bizottság a vizsgálatot a jegyzőkönyv 33. oldalán szereplő s később áthúzott bejegyzés

0 tanúsága szerint már május 29-én le akarta zárni, később azonban a pilisi és a távolabb fekvő solti v

járás községeinek ezután beérkező küldötteit is kihallgatta: így •> * E közlemény 1955-ben készült, az azóta e tárggyal kapcsolatban megjelent irodalmit már nem vehettem figyelembe. i Pest megyén kívül Zala, Veszprém, Nyitra, Bars, Nógrád, Heves és Szabolcs megyéből vannak birtokunkban az 1668. évi török elleni vizsgálattal kapcsolatos adatok. Ezeket részben az illetékes állami levéltárak vezetői bocsátották rendelkezésünkre, amiért itt is köszönetet mondunk. •2 Budapesti 2. sz. Ali. Lt, Pest m. lt. Közgy. jkv. 1664—1669. köt. 113. 1. 3 Pest m. lt. mtimata inutilia. 1668. No. 10. 4 Pest m. lt. Int. inut. 1668. Szám nélkül. 5 Vó. saüimon ber&iic: Magyarország a török hódítás korában. Bp. 1886. 370. 1. a Lásd a'139. jegyzetet. f,