Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.
128 Lakatos Ernő: Az első megyeblzottmány teztek új reformokkal és ezekben is főleg Pest megye járt az élen, mert nagy terjedelme következtében itt vetődtek fel először a polgári megyei közigazgatás elvi és (gyakorlati kérdései. A legtöbb megye azonban ügyköre változásában csupán a mennyiségi tényezőt isimerte fel és egyes 'kivételektől eltekintve a nemesi vezetésű bizottmány képtelen volt autonómiájára támaszkodva haladó polgári reformokat önállóan véghezvinni. 1949-ben, amikor az újjászervezett (bizottmányok erre már képesek lettek volna, a szabadságharc bukása ezeket már nem tette lehetővé. Az első megyebizottmánynak, mint az első alkotmányos minisztérium megyei közigazgatási szervének értékelése nehéz feladat. A bizottmányok életében 1848-ban még erősen érvényesültek a középbirtokos nemesség osztályszempontjai. Ezek megmutatkoztak mind a bizottmányok megszervezésénél, összetételénél, a tiszti állások betöltésénél és általános konzervativizmusukban.' Mindezek következménye az volt, hogy mindegyre nyilvánvalóvá vált a megyei rendszer nehézkessége, lassú volta és hogy megérett a gyökeres polgári átszervezésre. A bizottmány és tisztikar azonban 1848-ban még így is: ha lassart és vontatottan is, de teljesítette a rábízott feladatokat: több százezres nemzetőrségeket állított fel, a honvédség részére eüivégezte az újoncozást, beszedte a hadiadót, támogatta az önkéntes felajánlásokat a „haza oltárára". Windischgraetz előnyomulása során azonban az 1848-as bizottmány és tisztikar szétesett, vagy bekódolt. Az 1849-ben újjászervezett bizottmányok és általuk vagy a kormánybiztosok által kinevezett tisztikarok már megfeleltek az új helyzet szülte követelményeiknek. Lázasan keresték a megye új szempontú átszervezésének útjait. Az elnyomó hatalom azonban mind az 1848-as. mind az 1849-es bizottmányokat egyik főellenségének tartotta, működésüket mindenütt beszüntette, a tisztikarokat tisztogatta. Sőt számos megyei tiszviselőt súlyos börtönbüntetéssel sújtott. 101 Világos hírére a megyebizottmányok automatikusan beszüntették működésüket. 102 A magyar politikai közvélemény azonban mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy önkormányzati szerv intézze egyrészt a törvények és rendeletek végrehajtását, másrészt bizonyos ügyekben egy helyi testületnek kívánta a joghatóságot fenntartani, ezért az önkényuralom enyhülései idején még két alkalommal került sor (1861-ben és 1867-ben) a megyei bizottmányok felélesztésére. Lakatos Ernő 101 Galgóczy Károly: Pest Pilis Solt megye monographiája Budapest, 1876. I. k. 231. p. Nyáry Pál első alispánt tízévi várfogságra ítélték, ebből hét évet Josephstadtban ki is töltött. Szeles Lajos Pest megye másodalispánja 15 évi várfogságot kapott és az osztrák börtönben halt meg. 102 Heves megye bizottmánya 1849. aug. 16-án tartotta utolsó ülését Orosz Ernő i. m. 617. 1, Tudomásom szerint ez volt az országban az utolsó bizottmányi ülés.
