Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.
Az első megyebizottmány 125 hői, jegyzőiből stb. páros számú állásokat szervez, ezeknek egyik fele közigazgatási, másik fele bírói funkciókat látna el. A levéltárnok párja a pertárnok és közösen volna egy allevéltárnokuk. A határozat intézkedik még a csűr, üti és átkelési biztos hivatalról, az úti főmérnöki, a közgyámnoki, valamint iktató és kiadóhivatalról, szükségesnek tartja állandó orvosi állomások megszervezését. Más megyékben is készítettek életre való tervezeteket. Pozsony megyében az árvaügyi tervezet készítésével megbízott küldöttség javaslatát a közgyűlés felterjesztette a minisztériumnak. Kívánatosnak tartotta az árvaügy országos rendezését is. 92 Mindezek a javaslatok nem léphettek életbe, s maradandó hatásuk nem volt, mert a szabadságharc elbukott. De egyik-másikában lefektetett «Ivek a polgári megye korszerű közigazgatásának alapjaivá lehettek volna. Ezekben a javaslatokban így is egy sokkal demokratikusabb és szakszerűbb megyei közigazgatás körvonalai bontakoztak ki. A teljesség kedvéért meg kell említenünk a különböző céllal rövidebb-hosszabb időre felállított küldöttségek, bizottságok működését is. Ezeket a bizottmányi nagygyűlés küldte ki, megválasztván azok elnökét és tagjait, — egy-egy 'bonyolultabb kérdés vagy helyzet tisztázására. Ilyen bizottság volt az 1848. márc. 21-i közgyűlésen kiküldött „Pest megye közbátorsági állandó választmánya", amely Pest megye közönsége által a törvényes rendre ügyeléssel bízatott meg. 1848. márc. 22-től 1848 ápr. 14. közötti jegyzőkönyvei maradtak meg s a jelzett időszakban a megyei közigazgatás tényleges vezetője volt. Hasonló (bizottságok más (megyében is működtek. Régi félévszázados gyakorlat alapján folytatta működését 1848~ban is ,i&z árváikra ügyelő küldöttség", a későbbi árvaszék őse. A megyebeli utakra, a közterhek felosztására és az egészség dolgára ügyelő állandó küldöttségekhez hozzájárultak az újonnan felállított követválasztási, esküdtszéki és nemzetőri összeírásokra kinevezett küldöttségek (Pozsony megyében pl.). A bizottságok a kis- és közgyűléssel együtt a kollegiális ügyintézést jelentik és szükségesek mindenütt, ahol az ügyek elintézési módja célszerűen szabályozva nincsen. Mivel 1848-ban az életnek sokkal kisebb területe volt tilalomfával beültetve, mint a polgári kornak későbbi szakaszában, a szabályozatlan kérdések tömegének elbírálása az egyes ügyintézők esetleg változó jogérzékétől nem függhetett, tehát feltétlenül szükség volt még a bizottságok működésére. A szabadságharc érdeke viszont gyors ügyintézést kívánt, ezért a központi kormányzat részéről már határozott törekvéseket észleltünk a kollegiális ügyintézés kikapcsolására. Kossuth 1849. ápr. 5-én Csányi kormánybiztoshoz intézett rendeletében irányelvül adta „hogy a collegialis igazgatási formáknak a végrehajtás körül vagy meg kell szűnni, vagy ... korlátok közé szoríttatni". 93 A változás szükségességét részben a megyék is felismerték: Pest megye kisgyűlése 1848 áprilisában még felháborodással tiltakozik az ellen, hogy Szemere belügyminiszter rendeleteit az alispánhoz és nem a megye közönségének címezi, de már 1849. június 15-én a bizottmánya nagygyűlés a kisgyűlés hatáskörét az alispánra ruházta. A fentebb ismertetett terve92 Pesti Hírlap 1848. V. 26. 479. 1. 9a Barta István i. m. 821. 1.
