Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

Az első megyebizottmány 119 Meg kell azonban jegyeznem, hogy 1848 decemberében és 1849-ben jelentős változások állottak be a tisztviselő állások betöltésénél. Ezek a változások a császári, illetőleg a honvédcsapatok előnyomulásával kapcsolatosak. 1848—1849 telén az ország nagyobb része a császári csapatok megszállása vagy ellenőrzése alá kerül. A császári fegyverek árnyéka nem volt kedvező az önkormányzatok működésére nézve. Windischgraetz a megyék élére királyi, helyesebben császári biztosokat állított, akiket a megye kormányzásában teljhatalommal ruházott fel.

54 Az összes bizottmányok működését az általa megszállt területen felfüggesztette, a bizottmányokat feloszlatta. A királyi biztosoknak meghagyta, hogy a tisztikarokat tisztítsák meg a „rossz szándékú" és „kompromittált" egyénektől. Még a törvényszékek újjászervezésére is megadta a szükséges utasításokat. A királyi biztosok mind a közigazgatási, mind a bírósági tisztviselőket kinevezhették.

55 A gyakorlatban azonban többnyire a meglevő tisztviselők hódoltatására törekedtek. B. Majtényi László, Bars és Komárom "megye cs. biztosa pl. elrendelte, „hogy a tisztviselő urak azonnal nyújtsák be írásba foglalt hódolati nyilatkozatukat. Egyben biztosítja őket, hogy akik itt Tatán megjelentek és hivatalaik folytatására dicséretes készséggel ajánlkoztak, s hódolati nyilatkozataikat beadták, azokat hivatalukban megerősíti."

56 A középbirtokos nemesség ingadozó magatartása következtében a tisztikarok legnagyobb része helyén maradt, meghódolt, vagy ha nem tette

f leváltották. Bars megyében is az egész megyei tisztikar hódoló nyilatkozatokat írt alá, sőt „sok jóakaratot és a lehető legnagyobb szolgálatkészséget mutatja" a császári biztos jelentése szerint.

57 Nyitra megyében a tisztviselők a megye elhagyására kaptak utasítást, mégis a császáriak bevonulása után egymásután jelentkeztek Simunich altábornagynál, hogy felajánlják szolgálataikat.

58 De nemcsak a tisztikarok, hanem elvétve bizottmány is meghódolt.

59 Kivételesen Pozsony megyében még állandó bizottságot is szerveztek császárhű elemekből.

60 A Tolna megyei állandó bizottság hódoló nyilatkozata nem volt megfelelő, mert az alkotmányosság fenntartása és az 1848. törvények mellett nyilatkozott.

61 A valóságban és általánosságban azonban a császáriak a kollegiális ügyintézéssel és mindenféle önkormányzattal szemben foglaltak állást. Rohonczy Ignác a legszigorúbb ítélet terhe alatt nem engedi meg a bizottmány! ülések megtartását.

62 De még a tisztviselők hódolata sem volt elégséges. Még a legnagyobb szolgálatkészséget mutató Bars megyei tisztikarral szemben is szükségesnek tartottak „egy kis tisztogatást". Osztrolucky Miklós, Zólyom császári biztosa még a Götz tábornok által a megye igazgatására főleg szlovákokból szervezett királyi kormánybizottságot is lemondatta. Ugyancsak lemondatta a jelenlevő másodalispánt és helyére saját fiát neveztette ki.

63 Sok helyen meg leváltották a nép bizalmát élvező tisztviselőket.

64 A magyar kormány hiába adta ki a parancsot a megszállt területek közigazgatás kiürítésére, mint láttuk fentebb Nyitna ímegye esetében is. Fejér megyében a tisztikar még hajlandó lett volna meghódolni a császáxiaknak, de mivel a nép bosszújától tartottak abban az esetben, ha szívesen iogadják a császáriakat, ezért mind a megyei, mind a városi tisztikar 54 Andics i. m. II. k. 455—461. 1. Czindery László Somogy megye császári biztosához intézett tájékoztatójában. 1849. II. 7-én. 55 Andics i. m. II. k. 230—232. 1. Windischgraetz utasításai a királyi biztosok számára. 1848. dec. 16. — 22. 56 Andics i. m. II. k. 379—381. 1. B Majtényi László Bars és Komárom megye •cs. biztosának rendelete Komárom megye tisztviselőihez 1849. I. 20-án. 57 Andics i. m. II. k. 486. 1. 58 Andics i. m. II. k. 297—301. 1. 59 Andics 1. m. II. k. 533. 1. 60 Andics i. m. II. k. 297—301. 1. 151 Andics i. m. II. k. 480. 1. 62 Andics i. m. II. k. 239. 1. 1848, dec. 25-én. 63 O. L. Belügy. Közig. 1849—1. kf.—7. és Andics i. m. II. k. 515. 1. 64 Közlöny 1849. márc. 21. 206. 1. Tolna megyében Dőry Gábor kir. biztos a tisztikart újjászervezte, elmozdította a nép bizalmát élvező tisztviselőket és a megyei törvényszéket is megszüntette. B. Révay György Turóc és Árva cs. biztosa „minden a legcsekélyebb mértékben is kompromittált személyt elbocsátott és az uralkodó iránt hű -tisztviselőkkel váltotta fel". Andics i. m. II. k. 530—531. 1.