Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

Az első megyebizottmány 109 Nyáiy Pál alispán és a köréje csoportosuló radikálisok irányították 1848 tavaszán a „megye közönségét";, ezért már március 21-én a közgyűlés határozatot fogadott el, hogy ezentúl „az országosan elfogadott képviselet alapján a megye teremében a megyének minden lakosa tanácskozási és szavazati joggal bír".

11 Pest megye a törvény szentesítése után is érvényben tartotta a saját határozatát és a május 1-i közgyűlésre nemcsak a községek képviselőit hívta meg, (haneim általaiban az egész megye közönségét.

12 Csongrád megye is még 1848. márc. 31. közgyűlésén kimondta, hogy megszűnt a kiváltságos osztály közönsége lenni és „köztanácskozásaiba az öszszes nép határozatilag és tényleg bevétetett".

13 Az 1848. május 1-i első polgári közgyűlésnek valóban szimbolikus és ünnepi jelentősége volt. A nép kocsikkal és lengő zászlókkal indult az ősi megyeházák felé és többezres néptömeg köszöntötte a nagy eseményt, hogy a közélet részesévé vált.

14 A népnek az alkotmány sáncaiba való bevonulását a volt uralkodó osztályok konzervatív képviselői már nem fogadták egyértelmű örömmel. Győr megye urait páni rettegés fogta el. „Sokan féltek, hogy a törvények kihirdetésére tűzött napon ütközet leend a nemes és földmíves nem nemes osztály közt. Az alispán emiatt csak a községek elöljáróit hívta a közgyűlésre, de a radikal kör ezt rosszallotta s küldöttségeket nevezett, melyek a helységeket értesítsék, hogy annyi képviselőt küldjenek amennyit akarnak, mert ezt a törvény megengedi." De még a közgyűlés előtt Dorner Ede alispán szükségesnek tartotta a szolgabírák kiküldését, hogy „intsék a helységeket, miszerint fölösleg számmal ne jöjjenek". Győr városában május 1-én a nemzetőrség és katonaság állig fegyverben állott és „alig jött össze az oly annyira rettegett nagy számból 400 ember s ezek fele is győryárosi néző volt."

15 Bereg megye a községi képviselők minimiumát 2-ben és maximumát 12-ben állapította meg, a megye mégis átlagban két képviselőt hívott meg az első közgyűlésre.

16 Amely megyében a nemesség kisszámú volt, ott gondosan ügyeltek arra, hogy túlságosan nagy tömeg ne veszélyeztesse a nemesi kisebbség domináló módszerét, s ezért pontosan meghatározták a közgyűlésre küldendő községi képviselők számát. Krassó , megyében a régi választókon, kívül a megye összes helyiségei népességük arányában, éspedig 500 lélekre egy képviselőt számítva, vettek részt a bizottmány választásában.

17 Zemplén megyében az első népképviseleti köz11 Budapesti 2. sz. Áll. Lvt. Pest m. Lvt. Közgy. jkv. 1848—1844. 12 Budapesti 2. sz. Áll. .Lvt. Ráckeve város tanácsülési jkv. 1848. ápr. 26-án. -—193. sz. „Közzététetni rendeltetett, hogy a lakósok közül kinek tetszik, a gyűlésen megjelennie szabad légyen." 13 Országos Levéltár (a továbbiakban OL.) Belügymin. Közig. 1848—1. kútfő 7. szám. 14 Nagykárolyban, 1848. május 1-én. „Szatmár megye közönsége a nép mintegy 4—500 számmal jelent meg az új törvények meghallgatására. A gyűlés a megyeház udvarán a szabad ég alatt tartatott. Elnök alispán köszönté a népet..." Jelenkor, 1848. V. 9. 229. 1. Komárom megyében a 400 népképviselő helyett közel háromezren jelentek meg. (Jelenkor 1848. V. 9. 229. 1.) Hasonlóképpen többezres közönség volt Baranya és Zala megyék első' polgári közgyűlésén. . i5 Jelenkor 1848. V. 14. 237. 1. 16 Pesti Hírlap 1848. V. 17. 444. 1. 17 Pesti Hírlap 1848. V. 12. 427.1.