Levéltári Közlemények, 28. (1958)
Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.
108 Lakatos Ernő A különböző fölfogások közti ellentétek még a minisztérium kinevezésével sem szűntek meg és a megyékről szóló törvényjavaslat tárgyalásainál is (1848 áprilisában) élesen megmutatkoztak. Batthyány tmiinászterelnök kijelentette, hogy ilyen lényeges kérdésben ellentétes vélemények nem lehetnek miniszterek között s az egyiknek le kell mondania. Deák Ferenc közvetítése alapján azonban ez nem következett be és április 3-án tartott szűkkörű konferencián megegyeztek a törvényjavaslat végleges szövegében. 8 íöbb ellentétes vélemény és érdek kcmriprornisszuma alapján született meg „a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról" szóló törvény, amely különböző nézeteiket tükrözött és ellentmondásokat tartalmazott. A végleges rendezést a következő országgyűlésnek kellett volna elvégeznie, de sem az 1848/49-es, sem az 1861-es, de még az 1865/69-es országgyűlés sem foglalkozott érdemlegesen a megyerendezés problémájával. A-megyék végleges szabályozása így végeredményben csak 1870-ben, 22 év múlva következett be. * Az 1848-i törvények közül csupán a XVI. és XVII. tv. vonatkozik közvetlenül a megyei szerkezetre, de más vonatkozásban több törvény érinti a megye hatáskörét; különösképpen az országgyűlési képviselők választásáról, a megye-bíróságok szervezéséiről, a nemzeti őrsereg felállításairól szólótörvények új feladatokat róttak a megyékre. 9 A törvény bevezetésében a megyékről mint az alkotmányosság védbástyáiról emlékezik meg és első pontjában kimondja a népképviseleti elvet. Minden megyének a választási törvény végrehajtására a szentesítéstől (1848. IV. 11.) számított húsz napon belül tehát legkésőbb május 1-én közgyűlést kellett tartania, amelyen írueg kellett alkotnia a megyebizottmányt. Ezen az egy közgyűlésen megjelentek és szavazhattak a nemesek személy szerint, de meghívták erre a községek képviselőit is. Sem a törvény, sem az április 19-én kiadott miniszteri rendelet, 10 amely a törvény végrehajtásairól intézkedett, nem tartalmazott részletesebb utasításokat arra vonatkozóan, hogy a községek milyen számban és milyen arányban küldhetik el képviselőiket. A miniszteri rendelet csak általános irányelveket adott. A törvény értelmezése és gyakorlati végrehajtása így végeredményben a megyékre maradt. Bár a kormány sietett megfelelő haladó szellemű főispánokat a megyék élére állítani; ápr. 26-án 20, április 28-án 6, máj. 1-én 4 új főispán kinevezése jelent meg a ,,Pesti Hírlap í£-ban, ezek kinevezésüket az utolsó pillanatban kapták meg; rendszerint alig volt idejük az alakuló közgyűlés kellő irányítására. A megyék így autonómiájuk erejénél fogva természetesen különbözőképp értelmezték a törvényt és régi tisztikar haladó vagy konzervatív beállítottságának, illetőleg a nép nyomásának megfelel lően hajtották azt végre. Pest megyének haladó szellemű vezetősége volt r 8 Barta István i. m. i. h. !) Magyar Törvénytár 1836—1868. évi törvénycikkek. Szerkeszti Márkus Dezső. Bpest, Franklin 1896. A törvények idézésénél ezt a kiadást használtam. A megyét . közvetlenül az V. te. 7. §, a IX. te. 4. §, a X. te. 2—3. § és 6. §, a XI. te. 1—5. §, a XVL és XVII. te. teljesen, a XXII. te. 2., 3., 6. és 7. §, valamint 15. § (nemzeti őrsereg) a XXIX. te. 3. § és a XXXI. te. érinti. 10 Budapesti 2. sz. Áll. -Lvt. Pest m. Lvt. Közgy. ir. 1848. —1. köt. —2912.
