Levéltári Közlemények, 28. (1958)

Levéltári Közlemények, 28. (1958) - Lakatos Ernő: Az első megyebizottmány, 1848–1849 / 103–128. o.

AZ ELSŐ MEGYEBIZOTTMÄNY 1848—1849 A feudális államszervezet felbomlása és a polgári államszervezet megteremtése szükségképpen magával hozta a régi magyar megyerendszer átalakítását is. Minden társadalom a maga igényeinek és szükségleteinek leginkább megfelelő politikai és közigazgatási szerveket hozza létre. A feudális megye a kiváltságos osztályok, de leginkább a köznemesség autonóm, közigazgatási és bírósági szervezete volt. Mivel 1848 tavaszán az, államban a nemesség kiváltságos helyzete megszűnt, ennélfogva a nemesi megye régi szervezetének és összetételének is meg kellett szűnnie. A polgári államnak szüksége volt egy olyan végrehajtó szervezetre, amely a polgári társadalom érdekeinek és szükségleteinek leginkább megfelelt. A forradalom első .szakaszának lezárultával az átmenet a két fajta hivatalszervezet között már aránylag simán és gyorsan történt. A feudális országos hatóságokat átszervezték minisztériumokká, a nemesi megyét pedig polgári megyeszervezetté alakították M. Elérkeztünk tehát a főkérdésünkhöz: hogyan történt a nemesi megye polgárosítása? A megye kérdésében a XIX. sz. negyyenes éveiben szenvedélyes vita folyt részint az országgyűlésen, részint a sajtóban. A hosszas vita mégsem eredményezte azt, hogy a megye kérdésében a társadalmi haladás hívei egységes álláspontra kerüljenek. Amikor a legfőbb kérdésben az önálló állami élet és a társadalmi reformok kérdésében az utolsó rendi országgyűlés tagjai végre megegyeztek, a megye kérdésében még igen éles ellentétek voltak köztük. Végül is az ellentétes felfogások kompromisszumaképp megszületett az ideiglenes jellegű 1848. évi XVI. tv., amely ,.a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról szólt", azzal a hozzátoldással azonban, hogy a megye végleges rendezését a következő országgyűlés végzi el. Jellemző, hogy a megyéről szóló törvény volt az egyetlen ideiglenes jellegű. A polgári átalakulás nehézségei és különösen a bekövetkezett szabadságharc azonban háttérbe szorította a megyerendszer végleges rendezését. Végül is csak 22 év múlva az 1870—1872. években hozott törvényeivel teremtette meg a magyar parlament a polgári megye alapszervezetét, a törvényhatósági bizottságot, amely aztán 1872-től kezdve, kisebb-nagyobb változtatásokkal érvényben maradt 1944-ig és bizonyos vonatkozásokban a helyi tanácsok létrejöttéig.