Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Archivalische Zeitschrift, Bd. 50–51. (1955) / 252–253. o.
252 Folyóiratszemle formákkal is foglalkoznak, s problematikájuk a közigazgatástörténelem területén sem szakad el az élettől, hanem nagymértékben segítőjévé válik a társadalmi erők összefogásának, a társadalom közel lefolyt harcaira irányuló emlékek tudatosításának. 5. Az ötödik témacsoport kifejezetten hivataltörténeti kérdéseket érint. Ezeken belül M. FRIEDBERG Krakkó városnak a XVIII. sz. közepéig fennállt szervezetét mutatja be, míg L. LYSIAK az 1787—1855 között Tarnówban működött nemesi bírói. szék iratanyagát, szervezetét ismerteti. A tanulmányokat a szokásos levéltári krónika, majd könyvszemle zárja be. Többek között beszámolót olvashatunk EMBER GYŐZŐ lengyelországi tanulmányútjáról is. Nehéz ily rövid terjedelemben még a tanulmányok felsorolása is, nemhogy a tanulságok leszűrése. De annyit megállapíthatunk, hogy a lengyel levéltártudomány érdeklődési köre állandóan szélesedik, a felvetett problémák sokrétűsége s különösen a levéltártudomány területén elért nemzetközi jelentőségű eredmények népszerűsítése tekintetében a lengyel levéltárügy dolgozói élen járnak. Az a hatalmas anyagi áldozat pedig, melyet a lengyel állam biztosit a levéltárak fejlesztéséért,, különösen a továbbképzés területén, előttünk is követendő példa. Komoróczy György ARCHIV ALISCHE ZEITSCHRIFT Hrsg. vom Bayerischen Hauptstaatsarchiv in München. .. Bd. 50—51. 1955* A világ legrégibb és egyik legtekintélyesebb levéltári szakfolyóirata 1955-ben egybefűzve kettős számot jelentetett meg, hogy az 1952-ben elmaradt kötet okozta kiesést pótolja. A kötet igen gazdag tartalmú és a benne tárgyalt témák meglehetősen széleskörűek. , Már az egyes cikkek csoportosítása is kifejezésre juttatja a folyóirat profilját, mely talán valamivel tágabban értelmezi a levéltárügy kérdéseinek körét, mint nálunk szokásos. A cikkek első csoportja „levéltárosokkal és levéltárakkal" foglalkozik, főleg levéltárismertetések tartoznak ide. A második csoport a • levéltárügy elméletéről, és gyakorlatáról, a harmadik pedig a levéltári forrásokról szól. Az első csoport cikkei közül kiemelkedik K. S. BADERé, aki a donaueschingeni Fürstenberg hercegi levéltár tudományos munkásságának utolsó száz esztendejét ismerteti. F. HERBERHOLD a sigmaringeni levéltár kialakulásáról szól. Több cikk foglalkozik külföldi levéltárak ismertetésével. Egyiket E. POSNER, egykor berlin-dahlemi levéltáros, ma a washingtoni egyetem tanára írta az. Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Levéltárának húsz évéről, egy másik H. KELLENBENZ tollából Mexikó levéltárainak imponálóan gazdag irodalom alapján megírt ismertetése. E. STRASSMAYER linzi levéltárvezető a felsőausztriai városi levéltárakról, F. GALL bécsi egyetemi levéltáros a német, osztrák és svájci egyetemek levéltárairól írt cikket. Egy német levéltáros, J. HEMMERLE a Szovjetunió levéltárügyének kiépítését és mai szervezetét tárgyalja, főleg másodkézből vett adatok (Bautier, Bischoff, Brenneke, Gerber, stb. művei) alapján, de felsorolja bibliográfiájában Valk archeográfiáját is. A franciaországi Marne város levéltárosa, R. GANDILHON a francia département-ok' levéltárai „sommás leltárainak" („inventaires sommaires") kérdéseit elemzi, bő bibliográfiai tájékoztatás kíséretében. A levéltárügy elmélete és gyakorlata tárgykörű cikkek közül kiemeljük H. O. MEÍSSNER „Levéltárak, könyvtárak, irodalmi levéltárak" c. tanulmányát, aonely igen gazdag német és külföldi irodalom felhasználásával tárgyalja ezt a régi és nehezen megoldható kérdést. A Német Demokratikus Köztársaság egy másik vezető levéltárosa, a drezdai H. KRETZSCHMAR a levéltári leltárak problémáihoz szól hozzá. O. REGELE osztrák levéltáros a bécsi Hadilevéltár selejtezésé* Bd. 48—49. ismertetését. Id. LK 26. évf. 1955. 360. p.
