Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - IRODALOM - Komoróczy György: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 3. köt. Bp., 1955. / 238–241. o.
238 Irodalom egyik legdöntőbb formai és tartalmi erőssége épp a címszavak ill. címszövegek kifejező ereje. Úgy látjuk, hogy az ilyen szintű kiadványoknál épp erre van szükség. A dokumentumok közlésében még a szélesebb rétegű tanulmányozók számára készült kiadványokban is következetesen kell eljárni. A következetlenség minden egyes esetére nem térhetünk ki, csupán egy-két példával utalunk az előforduló jellegzetességekre. Következetlenséget ill. egyenlőtlenséget látunk az egyes dokumentumokat kiegészítő lapalji magyarázatokban. Míg a 3—5. kötetekben ezek kielégítő módon és számban vannak szerkesztve, az 1—2. kötetekben a kívánatosnál kevesebb magyarázat van. A kötetek célja pedig épp ezt tette volna indokolttá. Ide kívánkozik az a megjegyzésünk is, hogy ebben a sorozatban is elkelt volna a kiemelkedőbb személyek működésére vonatkozó rövidebb utalás, amiként ezzel kielégítő módon el van látva az MMTVD. c. sorozat. Ä bevezető tartalmazhatott volna utalásokat arra is, hogy a szövegben mit és hogyan emelnek ki. A szövegekben számos helyen van kiemelt szedéssel nyomtatott szöveg. Ez nyilvánvalóan az eredeti szövegben is így van. Erre, azonban utalni keü, mert az olvasók hozzászoktak ahhoz, hogy a kiemelt szedéssel az Összeállító akar valamit mondani. Egyetértünk a kihagyások alkalmazott módjával, amit kipontozással jeleznek. A sorozatban közölt dokumentumok túlnyomó többségben, a kihagyott részeken kívül teljes szövegükkel kerültek közlésre. Az ilyen célú kiadványokban ezzel a közlési móddal egyetértünk. Bármilyen alaposan szerkesztett címszó, vagy címszöveg, vagy tartalmi kijegyzés sem képes visszaadni a kor levegőjét, hangulatát, ami pedig a mozgalmak leírásánál, mérlegelésénél igen fontos. A kivonatos és összevont szövegközlésnek ennél a sorozatnál valóban nincs létjogosultsága és helyeseljük a kötetek összeállítóinak ebben a tekintetben következetesen alkalmazott módszerét. A sorozat kötetenként van ellátva időrendi áttekintéssel, az időszakra vonatkozó irodalomjegyzékkel és a dokumentumok címszavait felsoroló tartalomjegyzékkel. Figyelemre méltónak tartjuk az irodalomjegyzéket, amely igen gondos munkaeredménye és nagy segítség az egyes korszakok tanulmányozóinak. A népszerű kiadványokban ez is elengedhetetlen követelmény, és az eddigi gyakorlat ennél a sorozatnál is az irodalomjegyzékek hasznát igazolta. Az MMI által szerkesztett dokumentumsorozatok lényegesen előrevitték új- és legújabbkori forráspublikációnk gyakorlatát és hozzásegítik a levéltárosokat, hogy e gyakorlat tanulságaira alapítva fejleszthessék az archeográfia tudományát. Oltvai Ferenc A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉNEK VÁLOGATOTT DOKUMENTUMAI 3. köt.* A magyar munkásmozgalom a XX. század első, éveiben és az 1905—1907-es forradalmi válság idején. 1900—1907. (Összeáll. Erényi Tibor, Mucsi Ferenc, S. Vincze Edit. Sajtó alá rend. Ivány Béla, Teleki Éva.)' [Szerk: a] Magyar Munkásmozgalmi Intézet. Bp. Szikra, 1955. 658. p. 8 t. A Párttörténeti Intézet (volt MMI) munkásmozgalmi kiadványai ez ideig általában elismerést váltottak ki mind a tudományos bírálók részéről, mind dolgozó népünk széles köreiben. A kiadványok a magyar munkásmozgalom fejlődését tág horizontban dokumentálták és mindenkor igyekeztek bemutatni annak nemzetközi összefüggéseit, azt ja 'tényt, hogy a nálunk lezajlott mozgalmak összefüggtek az európai munkásmozgalmakkal. * 1—2. köt. ismertetését ld. LK 26. évf., 1955. pp. 332—335.
