Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Ember Győző: A kétszázéves Országos Levéltár / 3–30. o.

8 Ember Győző statum tangentia) utalta az ország levéltárába. Arra vonatkozólag, hogy közelebbről mik ezek a köziratok, csak annyit mondott, hogy országgyűlési, közigazgatási és bírósági iratokat (acta diaetalia, politica, iuridica) tart ilyeneknek. Ügy rendelkezett továbbá, hogy az ilyen iratokat, bárkinél vannak is azok, egy éven belül át kell adni az ország levéltárába. Az átadási kötelezettséget külön is hangsúlyozta a magánosokkal, a. káptalan nokkal és a konventekkel, nemkülönben az uralkodó magyarországi és erdélyi kormányhatóságaival kapcsolatosan. Az átvétel lebonyolítására héttagú bizottságot küldött ki. Az ország főbíráit a jövőre nézve arra kötelezte, hogy ítéleteikről hiteles másolatokat küldjenek az ország levéltárába. Végül hozzájárult ahhoz, hogy magánosok irataikat az ország levéltárában letétbe helyezhessék. Az alaptörvény további szakaszaiban az ország levéltárának személyzetéről és helyiségéről rendelkezett. A személyzetről csupán annyit mondott, hogy az ország iratait külön személynek, a levéltár őrének — conservator archivi — gondozására kell bízni. A helyiség tekintetében pedig úgy határozott, hogy a levéltárat Pozsonyban, a régi országház épületében kell elhelyezni. Ezt a határozatot ugyanennek az országgyűlésnek 106. törvénycikke azzal egészítette ki, hogy amikor az ország kormányhatóságai Pozsonyból a központba, Budára vagy Pestre fognak átköltözni, az ország levéltára számára is ott kell új épületet biztosítani.

6 Mint annyi korábbi és későbbi törvényünk, a régi országos levéltár alaptörvénye is hosszú ideig nem valósult meg. Az 1729. évi 13. törvénycikk megújította az 1723-i rendelkezéseket, de ugyancsak közvetlen eredmény nélkül. Több mint 30 évvel az alaptörvény meghozatala után került csak sor annak megvalósulására. A régi országos levéltár megalakulása 1756-ban, aminek most kétszázadik évfordulóját ünnepeljük,' az ország akkori nádorának, gróf Batthyány Lajosnak az érdeme volt. Azt, hogy mi indította Batthyány Lajos nádort az ország levéltáraügyének felkarolására és sikeres megoldására, egyelőre csak feltevésekkel tudjuk megmagyarázni. Feltehető, hogy döntő tényező volt a fokozatosan élesedő ellentét egyrészről az abszolutisztikus célok felé törő és ennek megfelelő eszközöket alkalmazó idegen uralkodói hatalom, másrészről a Habsburgoknak ugyan behódolt és a tényleges állami önállóságról lemondott, de a papíron biztosított alkotmányhoz, főleg pedig saját jogaihoz és kiváltságaihoz kitartóan ragaszkodó magyar rendiség között. Feltehető továbbá, hogy ösztönzőleg hatott a nádorra az a körülmény, hogy az uralkodói hatalom is felismerte a levéltárak jelentőségét mind az általános politikában, mind pedig különösen a rendiséggel szemben vívott küzdelemben, s ennek megfelelően levéltárakat szervezett. Az uralkodóház bécsi udvarában 1749-ben alakult meg a Habsburg-birodalom központi állami levél6 Jakab Elek i. m. 75—76. 1.