Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Komjáthy Miklós: Hunyadi kormányzói kancelláriájáról / 35–47. o.

38 Komjáthy Miklós apjának, a kormányzónak kancelláriája még kevésbé lehetett e téren példa­mutató. Vizsgálódásainkból most ki kell kapcsolnunk az Ivanich-féle kódex­ben megőrzött Hunyadi-dokumentumokat. Addig, amíg történelmünknek ezt a rendkívül becses emlékét, amely Fafeer János bécsi püspök tulajdo­nából 1630 után került a bécsi Császári Könyvtár (Nationalbibliöthek) bir­tokába, 13 eredetiben nem tanulmányozhatjuk, meg kell elégednünk a többi, a mindennapos ügyintézés során létrejött, eredetiben vagy jó mo­dern kiadásokban hozzáférhető Hunyadi-oklevél vizsgálatával. Mint elöljáróban jeleztük, ezek a vizsgálatok egyoldalúak, a rendel­kezésre álló idő szűk kereteihez szabottak s csupán azt a célt tűzik maguk elé, hogy problémákat vessenek fel s — anélkül, hogy elébe vágnának — főképpen a kancelláriai jegyzetek elemzésével egyengessék a későbbi, tár­sadalomtörténetileg is megalapozott feldolgozás útját. Nálunk, hosszabb-rövidebb hozzászólásokat és más problémák kap­csán erre történt kitéréseket nem számítva, Szilágyi Loránd u és Szent­pétery Imre 15 foglalkozott behatóan a kancelláriai jegyzetek problémájá­val. Szilágyi vizsgálatai nyomán teljes differenciáltságában bontakozik ki előttünk a XV. századvégi és XVI. századeleji magyar államigazgatás. De éppen ezekből a vizsgálatokból tűnik ki az is, hogy a legfőbb államigazga­tás Mátyás alatt indult meg igazán a differenciálódás útján, s uralkodásá­nak vége felé vált modern értelemben bürokratikussá, hogy tehát ezeket a viszonyokat korábbi állapotokra visszavetíteni anakronizmussal lenne egyértelmű. Mátyás tudatosan formálta át az államot és társadalmat. Kö­vetkezetes reformmal új arcot akart adni az egész uralmi apparátusnak. Benne, természetesen, a kancelláriának is. 16 Ami előtte volt, azt egy kor­szak cezúrája választja el az ő korától. Hunyadi kormányzói kancelláriájá­nak szervezetét és működését tehát semmi esetre sem szabad a XV. század végének magyar kancelláriai viszonyaival mérni. Hunyadi kormányzói okleveleinek futólagos vizsgálata is azonnal meggyőzhet mindenkit arról, hogy ezeket valóban éles cezúra választja el Mátyás okleveleitől. De az is világos már első tekintetre is, hogy Hu­nyadi oklevelei a korábbi királyi oklevelektől is különböznek. Kérdés mármost, hogyan viszonylanak a kancelláriai jegyzetek tükrében a kor­mányzói oklevelek a Hunyadi előtt és után uralkodó királyok oklevelei­hez. ' Szentpétery az Anjouk idejében a kancelláriai jegyzeteknek három fajtáját figyelte meg. Ezek közül Hunyadi kormányzói oklevelein csupán a commissios és relatios jegyzetek fordulnak elő. Bár Szentpétery maga is mondja, 17 hogy e jegyzetek eredetéről és céljáról megoszlanak a vélemé­13 Schwandtner i. m. II. kötet, VII. lap. 14 A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458-tól 1526­ig. Budapest, 1930. Különnyomat a Turulból. u A kancelláriai jegyzetek Anjou-kori okleveles gyakorlatunkban. Budapest,, 1933. Károlyi-Emlékkönyv. 18 Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. Mátyás Király Emlékkönyv, I. kötet, 350. lap. 17 I. h. 476. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom