Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Ember Győző: A kétszázéves Országos Levéltár / 3–30. o.
16 Ember Győző radalom vívmányai számolták fel. A feudális kormány hatóságok megszűntek és helyükbe a polgári kormányzat központi szervei, a minisztériumok léptek. A megszűnt kormány hatóságok levéltárai és irattárai, ha nem is teljesen, de nagyrészt elvesztették korábbi jogbiztosító és kormányzati, tehát elsősorban gyakorlati jelentőségüket. Ezzel szemben előtérbe nyomult tudományos, elsősorban történettudományi, korábban alig érvényesült jelentőségük. A tudomány érdeke azt követelte, hogy ezek a levéltárak és irattárak a kutatás számára hozzáférhetőek és minél előnyösebben kiaknázhatóak legyenek. Ennek pedig az volt az útja, hogy ezeket a levéltárakat és irattárakat egy központi állami levéltárban vonják össze. A polgári nemzeti államnak létre kellett hoznia a maga levéltárát. Az első lépést ebben az irányban mindjárt 1848-ban a Magyar Tudományos Akadémia tette meg azzal, hogy „álladalmi közlevéltár" felállítását javasolta a kormánynak. A javaslat a szabadságharc viharos eseményei között nem valósulhatott meg. Az önkényuralom közel két évtizede nem volt alkalmas arra, hogy a kérdést napirendre tűzzék. Ennek ideje csak az 1867-i kiegyezés után jött el újra. Ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia volt a kezdeményező. 1867 áprilisában tartott ülésén elfogadta Wenzel Gusztávnak a történettudományi osztály nevében tett javaslatát és annak értelmében azzal az indítvánnyal fordult a belügyminiszterhez, hogy új országos levéltárat szervezzenek. Az indítvány megértésre és támogatásra talált mind a kormány, mind pedig az országgyűlés részéről. Ennek ellenére 7, illetve 8 év telt el addig, amíg többszöri beható tárgyalások és viták után 1874-ben az uralkodó a belügyminiszter előterjesztésére kinevezte Pauler Gyulát, az ismert történészt, országos levéltárnokká, az új Országos Levéltár első vezetőjévé. Pauler Gyula ezután külföldi tanulmányútra ment. Erről az útról visszatérve készített 1875-ben javaslatot az új Országos Levéltár céljára, feladataira, szervezetére és személyzetére vonatkozólag. E javaslat összefoglalta a korábbi hazai ankétok és a külföldön szerzett tapasztalatok tanulságait. Ennek, továbbá az ezt követő kormányintézkedéseknek álapján alakult meg és kezdte meg működését még 1875-ben az új, a mai Országos Levéltár. 24 * Űj törvény az új Országos Levéltárról nem rendelkezett. Az 1723. évi 45. törvénycikk rendelkezései lényegükben reá is vonatkoztathatók voltak, ez a törvénycikk maradt az új Országos Levéltárnak is az alaptörvénye. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy az új Országos Levéltár lényegileg utóda lett a réginek. Az új levéltárba utalt iratanyag magvát is a régi országos levéltár iratanyaga adta. Evvel vonták össze a részben már megszűnt, részben még működő feudális kormány hatóságoknak és felsőbíróságoknak a levéltárait, 24 A Magyar Országos Levéltár megszervezésére 1. Miskolczy Gyula tanulmányát: Az Országos Levéltár felállítása. Levéltári Közlemények, 1923. 6—24. 1.
