Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Goldinger, Walter: Az osztrák levéltárak 1918–1945 között / 152–162. o.
158 Walter Goldinger kenysége elé. Mindenekélőtt ped.ig megterhelte őket a szükséges helyiségek biztosításának gondjával és az ezzel együtt járó különféle kellemetlenségekkel. Ugyanakkor azonban megmutatkozott, hogy éppen azok a Tehetőségek, melyeket a viszonyok 1918 óta végbement megváltozása eredményezett, helyesen felhasználva éppen a tartományi levéltáraknak csak előnyükre váltak. A Monarchiában elfoglalt helyzetükhöz képest valamennyiben fellendülés mutatkozott, legerősebben a céltudatos, feladata magaslatán álló vezetéssel irányított felső-ausztriai levéltárban. 28 egészében véve azonban az osztrák levéltárügy képe a 20-as évek végén jogos panaszokra adott okot. Nem lehetett ui. letagadni, hogy végeredményben nem jutottak tovább azon a fokon, melyen 30 évvel azelőtt az újjászervezés kezdetét vette. Ilyen hang az 1927-ben Speyerben tartott levéltárosgyűlésen ténylegesen el is hangzott, 29 és egy évvel később Oswald Redlich, a 70. életéve betöltése alkalmából tiszteletére rendezett nagy akadémiai ünnepségen a szövetségi elnök jelenlétében majdnem ugyanezen szavakkal jellemezte az osztrák levéltárügy állapotát. 30 Ausztria a speyeri levéltári gyűlésen résztvevő képviselőinek azonban ugyanakkor egy jóval szomorúbb hírt is be kellett jelenteniük: be kellett számolniok a Belügyi és Igazságügyi Állami Levéltár kevéssel előbb bekövetkezett katasztrófájáról. Ez a levéltár annakidején a bécsi igazságügyi palotában talált otthonra és 1927. július 15-én itt vált a lángok martalékává. ai Állagának éppen legértékesebb részei semmisültek meg vagy szenvedtek súlyos kárt. Ügy látszott, hogy az Ausztria belső történetére vonatkozó források e kincsesbányája elpusztult. 32 Az osztrák levéltárosoknak, mindenekelőtt azonban azoknak, akik akkor énnél a levéltárnál működtek, dicsőségükre válik, hogy habozás nélkül, alighogy a tűzfészkek kialudtak, máris határozottan hozzáláttak az újjáépítés munkájához. És a kilátástalan^ 28 A tartományi levéltárak tevékenységéről az 1918 és 1938 közötti időben a következő munkák tájékoztatnak: Kraft, J.: Das Archiv für Niederösterreich, a „Das Bundesland Niederösterreich" c. gyűjteményes munkában (1930) 454—460; Forstreiter, E.: Die Abteilung „Theater" des Archivs für Niederösterreich, u. o. 460—466; u. őr Die Inventarisierung staatlicher Archivbestände in Niederösterreich. Mitt. d. österr. Staatsarchivs 2, 94—112; Lechner, K.: Das niederösterreichische Landesarchiv a „Das Bundesland Niederösterreich" c. gyűjteményes kötetben, 466—471; Thiel, V., id. h.'/'Stolz, id. h. ; Tiefenthaler, M.: Die Bestände des Vorarlberger Landesarchivs. Alemannia 8 (1935). 129—139; Wutte; 25 Jahre Kärntner Landesarchiv. Carinthia I. (1929). 112 skk. IL; Kunnert: Burgenländische'Arehivfragen. Burgenland. 2, 196 skk. 11. u. ö: Der derzeitige Stand des burgenländischen Archivwesens. Deutsche Hefte f. Volks- u. Kulturbodenforschung 1 (1930). 17—19; Homma: Das Landesarchiv Burgenland. Burgenländische Heimatblätter 8 (1946). 42—44; u. ő: Das Archivwesen des Burgenlandes 1921—1944. Burgenl. Landesarchiv, 1—4. Jahresbericht (1949) 1—5; Zibermayr: Das oberösterreichische Landesarchiv im Bilde der Entwicklung des heimischen Schriftwesens, 3. Aufl. 1950. Az egész osztrák levéltárügy helyzetét 1935-től J. Seidl foglalja össze Ausztriáról szóló jelentésében. Archivi 2. (1935). 29 Thiel, V.: Die gegenwärtige Lage des österreichischen Archivwesens. Minervazeitschrift 4 (1928). 133 skk. 11. 30 Bittner, Gesamtinventar 1, 122.* 31 Seidl, J.: Das Brandunglück im österreichischen Staatsarchiv des Innern und der Justiz. Archivalische Zeitschrift 37 (1928). 184 skk. 11. 32 Seidl: Das Staatsarchiv des Innern und der Justiz in Wien. Uo., 36 (1927). m skk. 11.
