Levéltári Közlemények, 27. (1956)

Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Haas, Antonin–Hradecký, Emil: A prágai Központi Állami Levéltár rendi eredetű fondjai / 136–151. o.

\ A prágai Központi All ami Levéltár 149 főképp a gazdasági válság és a munkanélküliség csúcspontjának korszakából. Jelentőségüket emeli, hogy a kommunista párt képviselőinek javaslatai és ezeknek a burzsoázia képviselőiben kiváltott visszhangja gazdag anyagot tartalmaz a Csehszlovák Kommunista Párt történetére és a proletariátus nyomorának enyhítése érdekében folytatott harcára vonatkozólag. A rendi országos számvevőség és pénztár továbbá az országos pénztárak 1722—1899 közti 2090 kötetre és 600 kartonra rugó iratanyaga csak kiegészítő forrást jelent. Szinte kizárólag az országos vagyon kezelése során keletkezett számadási bizonylatokról van szó, amelyek egy sor különálló számadású alapítványra oszlanak. Ezek a könyvek és iratok konkréten kiegészítik az országos választmány iratait és a gazdasági, társadalmi és kulturális élet részletkérdéseinek tanulmányozásánál nem hagyhatók figyelmen kívül. — Sokkal kevésbé rendelkezik általános jelentőséggel a fővárnagyi birtokok fondja. Tulajdonképpen olyan nagybirtokok földesúri levéltárairól van itt szó, amelyek eredetileg az ország egyik előkelő hivatalnokának személyes használatára voltak hivatva, s melyeket csak 1819-ben foglaltak be az országos jegyzőkönyvekbe, a Cseh Királyság rendjeinek tulajdonaként. A fond jelentős veszteségeket szenvedett, úgyhogy az iratok túlnyomó része ma csak a XIX. századból való; a régebbi időkből csak töredékek maradtak meg. Csak a nagybirtok igazgatása és Prága, valamint Prága környéke (ahol a fővár nagyi birtokok feküdtek) történetének szempontjából van bizonyos jelentősége. — A XVIII. ^század végétől kezdve felállított és saját jövedelmeikből fenntartott egészségügyi és szociális intézmények és létesítmények regisztratúráiból (1789—1924), az Országos Levéltár csak töredékeket és torzókat gyűjtött be.De hiányos volta ellenére a maga módján ez is hozzájárul ahhoz, hogy ä kapitalizmus korszakát, illetőleg a lakosság széles tömegének szociális viszonyait és az egészségügy osztály-irányzatát vizsgáljuk. — A Hazafias-gazdasági egyesület (1767—1872) fondja alapvető jelentőségű a mezőgazdaság fejlődésének ismerete szempontjából, és különösen azért, mért segítségével mélyebben betekinthetünk a haladó mezőgazdasági módszerek elterjedésébe általában, s a háromnyomásos feudális gazdálkodásról a modern váltógazdálkodásra való áttérésre. A fond több mint 100 kötetet és 400 kartont ölel fel. Mint egy félig hivatalos jellegű olyan intézmény jól megőrzött irattára, mely illetékesség szempontjából az országos önkormányzat széles területén mozgott és vizsgálatainál egyedülálló gazdaságstatisztikai anyagot tudott biztosítani, ez a fond elsőrangú forrás nemcsak a kapitalizmusnak á mezőgazdaságba való behatolása iránt gazdasági szempontból érdeklődő tör1 t ténész számára, hanem, jelentős és teljesen megbízható anyagot szolgáltat a mai mezőgazdasági és mezőgazdasági erdészeti kutatás aktuális kérdései számára is. Az állami központi levéltár rendi-önkormányzati osztályának teljesen különálló, terjedelemre nézve leghatalmasabb csoportját a földkataszterek és a hozzájuk tartozó iratok alkotják. Már fentebb, a cseh országos hivatalok fejlődésének rajza során megemlékeztünk a régebbi kataszteri felvételt létrehozó rendi intézményekről. Csehországban ui. mint láttuk egészen a XIX. század közepéig a rendi országos önkormányzat főtárgya az adóigazgatás volt, amelyhez a kataszter elsősorban készült. Elégségesnek