Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Haas, Antonin–Hradecký, Emil: A prágai Központi Állami Levéltár rendi eredetű fondjai / 136–151. o.
138 Antonin Haas —Emil Hradecky A következő oklevél, melyet a cseh urak a Korona Levéltárában helyeztek el, IV. Károly és fia IV. Vencel 1378. november 2-ról keltezett pénzverési rendelete. Itt már az oklevél kiadói magában az oklevél szövegében is kifejezetten megemlítik azt a tényt, hogy a pénzverési rendelet egyik eredetijét a rendek, mint testület számára állították-ki, további példányokat pedig kiváló cseh uraknak küldtek szét. Ugyanilyen szövegű oklevél a tfeboni Rozmberk-család régi családi levéltárában is található. Magától értetődik, hogy a rendi provenienciájú iratoknak száma .IV. Károly utóda, a gyengébb IV. Vencel uralkodása alatt számottevően megnövekedett. Az ellenzéki urak, az un. „Urak egyesülésé'-ben tömörülve 1395. május 30-án egy 11 cikkelyből álló, az ország alkotmányára és az általános amnesztiára vonatkozó oklevél megerősítését kényszerítették ki a királytól. Az erről szóló oklevelet legalább két példányban adták ki, melyből az egyiket a rendek a Korona Levéltárában helyezték el, a másikat Roámberk uránál, mint az ország legkiválóbb főuránál tették le megőrzésre. Károly 1355. október 6-án kiállított oklevelének mintegy megfelelője a Vencel áltál 50 évvel később 1405. január 5-én kiállított, az egyes cseh kerületek királybíróit (popravczones) kinevező oklevelek egész sóra. Ebben az esetben már magában az oklevél szövegében meg van nevezve az oklevél címzettje. Az okleveleket tehát nem a rendek egyetemének, hanem az egyes rendekhez tartozó személyeknek adták át, akik azután e különösen értékes iratokat nagyobb biztonság okából a cseh állam és az uralkodó legfontosabb oklevelei mellett helyeztek el. A huszita forradalom döntően megnövelte az ország képviselőinek az uralkodóval szembeni hatalmát és jelentőségét, úgyhogy Zsigmond, mikor 1436. július 20-án királynak elismerték, kénytelen volt olyan felséglevelet kiadni, amelyben megerősítette a Cseh Királyság jogait és privilégiumait. A rendek hasonló okleveleket kényszerítettek ki mindkét utódjától: Albert királytól és Utószülött Lászlótól is. E fontos oklevelek egyike sem maradt fenn eredetben, s ezért a cseh királyság és a cseh rendek jogainak és kiváltságainak megerősítését tartalmazó, a Cseh Korona Levéltárában elhelyezett első eredeti oklevél Podiebrad György királynak 1461. május 15-én kiállított oklevele. A levéltárban egészen Pfalzi Frigyesig, a „Téli királyig" az összes cseh királyok, (valamint Zsigmond lengyel király is mint a fiatalkorú Jagelló Lajos gyámja) hasonló oklevelekkel vannak képviselve. A XV. század második felében a rendek hatalma és jelentősége a királyéhoz viszonyítva még inkább növekedett, II. Ulászlótól a rendek egész sor privilégiumot erőszakoltak ki, melyek írásban megerősítették előjogaikat és a kormányzatban való részvételüket; közülük egyikben biztosították a Cseh Korona egységét és részeinek elidegeníthetetlenségét. A Korona Levéltárában helyezték el a rendek az országos békék (Landfrieden) okleveleit, a más országok rendéivel (főképp az 1618—20-i cseh felkelés időszakában) kötött . konfederációkat, valamint az uralkodó — különösen külföldi tartózkodása idején kiadott — mindazon okleveleit, melyek az országgyűlés tárgyalásait érintették.
