Levéltári Közlemények, 27. (1956)
Levéltári Közlemények, 27. (1956) - Frolov, G.: A Régi Iratok Központi Levéltára a Szovjetunióban : rövid történeti összefoglalás / 118–135. o.
120 G. Frolov az Állami Razrjad — Szenátusi Levéltárból, a Régi Iratok Moszkvai Állami Levéltárából és a Régi Votcsina*)-iratok Állami Levéltárából. Az önálló Razrjad- és Szenátusi Levéltár létrejötte 1711-ben történt. Ekkor alakult meg gyakorlatilag a Razrjad-Levéltár abból a célból, hogy tovább őrizze az ebben az évben megszüntetett Rázrjadnij Prikáznak** (vagy Razrjadnak), az orosz állam e legrégibb és igen fontos központi intézményének iratait. E Prikáz a katonáskodó rendnek, a katonai rendszernek, a fegyverkezésnek, valamint az ország déli határterületi városainak és kerületeinek ügyeit intézte. A Razrjad Prikáz megszüntetése után a Razrjad-Levéltár néhány évtizeden át különböző szenátusi kancelláriák kezelésében volt. 1763-ban a Szenátus levéltári fOndjaival egyesítették és létrejött az egységes Razrjad-Szenátusi Levéltár. A későbbiekben, a XVIII. század második felében más megszüntetett szenátusi intézmények (a moszkvai és pétervári szenátusi iroda, a heroldmesteri iroda és kancellária stb.) fondjai is ebbe a levéltárba kerültek. Ugyancsak ide került be 1765—69-ben a Szibériai Prikáz terjedelmes és igen értékes levéltára (a Szibériai Prikáz 1637-ben jött létre, megszakításokkal 1763-ig állt fenn; Szibéria igazgatásának ügyeit intézte.) A másik levéltár, amely 1852-ben, a Moszkvai Igazságügyminisztériumi Levéltár szervezésekor a levéltárba került, a Régi Iratok Moszkvai Állami Levéltára volt, amelyet 1782-ben alapítottak. Ennek az volt a rendeltetése, hogy az 1775-ös kormányzósági reform következtében megszüntetett moszkvai központi intézmények dokumentumait őrizze. Habár az 1775-ös reform formailag csak a területi igazgatásokra vonatkozott, végrehajtása mégis magával hozta központi közigazgatási és bírósági intézmények megszüntetését is. Ebben az időben kerültek be a levéltárba a megszüntetett Igazságügyi Kollégium, Revíziós Kollégium, Kamara Kollégium, Takarékossági Kollégium, a Fő Sóiroda, Postakocsi Iroda, a Patriarcha Udvari és Kincstári Prikáza, a Kolostorok Prikáza és, a Törvényszéki Prikáz stb v fondjai. Ezenkívül később ide került át a régi iratok megszüntetett pétervári levéltára anyagának egy része is. A harmadik levéltár, amely a Moszkvai Igazságügyminisztériumi Levéltár megszervezésének alapjául szolgált: a Régi Votcsina-iratok ÁRami Levéltára. Hivatalosan a votcsina-iratok önálló állami levéltárát 1786-ban állították fel Moszkvában. De a votcsina-iratokat tartalmazó levéltári fondok keletkezése régebbi időre tehető. A votcsina-iratok eleinte a központi votcsina- és szolgálati birtokügyi hivatal — a XVI. sz. közepén létesített Birtokügyi Prikáz — működése során keletkeztek; a XVII. század elején már vannak közvetlen említések ha nem is önálló levéltár fennállásáról, de a Birtokügyi Prikáz különálló részéről, amelynek elnevezése ez volt: ,,A Birtokügyi Prikáz iratai, könyvei és hasábjai."*** A Birtokügyi Prikáznak 1721-ben történt megszüntetése és a Votcsina-Kollégium meg* * Votcsina — feudális örökbirtok. (Ford.) ** A prikázok — az orosz állam kormányhivatalai, amelyek a XVI.— XVII. században az államigazgatás konkrét ágazatait tartották kézben. A XVIII. században szűntek meg. (Ford.) *** így nevezték a tekercsek formájában őrzött iratokat és irat-gyűjteményeket.
