Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Trócsányi Zsolt: Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában / 148–187. o.

152 Trócsányi Zsolt fogva igazgatásilag inkább Magyarországhoz tartozott, mint Erdélyhez. A Partium igazgatásának egy sor kérdése csak a fejedelem magyarországi igazgatása ismeretében válik majd érthetővé. Az is bonyolítja a kérdést, hogy a Partium egyes részei még akkor is a fejedelem kezén vannak, amikor Erdélyben már régen nem állnak kuruc csapatok. Az önálló erdélyi kincstári igazgatás szervezetének tulajdonképpeni kezdetét — eltekintve az érchegységi igazgatástól, amely külön kérdés — Teleki Mihálynak, az erdélyi fiscalis jószágok administrator-ává és főarendator-ává való kinevezése jelenti. Teleki Mihály, a »nagy« Teleki Mihály fia, 1703 előtt kővári főkapitány, egyike volt azoknak az erdélyi uraknak, akik erényt csináltak a szorultságból — a szónak nem jó értelmében. A szabadságharc első erdélyi nemesi vezetőit nem éppen meggyőződésük vitte a fejedelem oldalára: Thoroczkai István bonchidai csatavesztése után került kuruc rabságba, Pekry — Thököly híve, azután császári lovasgenerális, majd az erdélyi főarendatorságról szóló donatiot is »az ország és őfelsége tovább való kekuruc fogság indította elmélkedésre. Telekit hosszú ideig szorongatták a kővári várban a kuruc hadak, míg a vár kapitulált, őmaga pedig Rákóczi udvarába került. Február 8-án vette Rákóczi rendeletét: vállalja el az erdélyi jószágok confiscatioját s gondviselését, administratorságát; »melyet — nem kívánván szolgai kötelességemnek rendiben válogatnom — örömest felvállaltam« — írja naplójában. Ugyanaznap kapta meg az erdélyi főarendatorságról szóló donatiot is »az ország és őfelsége tovább való kegyelmes dispositiojáig, mivel őfelsége az izén te: őfelsége nem erdélyi fejedelem, idővel az ki leszen, az adhatja állandóképpen, az ország determinatiójáig adhatja csak snem tovább«.

2 Az administrator 1704 márciusában kezdte meg Erdélyben működését. Tiszteket állított a fiscalitas-okban és instructio-kkal látta el őket.

3 Konfiskálta a labanc birtokos nemesek jószágait.* A nagyarányú birtokelkobzások következtében 1704 márciusától létrejött az inspectorság intézménye. Az inspectorokat a kincstári adminisztrátor fennhatósága alá rendelték; területi hatáskörük egy megyére vagy székre, illetve annak egy-egy járására terjedt ki. Feladatuk az illető területen lévő elkobzott birtokok igazgatása, amit a szokásos uradalmi igazgatási szervek ellenőrzésével végeztek.

5 2 Teleki M. naplója, 47. o. 3 Teleki M. naplója, 53. o. * Teleki M. naplója, 55. o. 5 A kb. 1704. március 10. és 1705. április 22. közötti időszakban működő inspectorokról egy viszonylag teljes kimutatás áll rendelkezésünkre. Az inspectorok a következők voltak: Fehér m. alsó járása: Földváry György Fehér m. felső járása: Boér Pál Küküllő: Vadas Mózes Torda m. alsó járása és Aranyosszék: Csegezi György Torda m. felső járása: Budai Mihály Kolozs m.: Sombori László és Bogdány Miklós Doboka m. alsó járása: Lészai Islván Doboka m. felső járása: Havadi István Hunyad m.: Földváry György i Belső-Szolnok m.: Kismarjai Albert