Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Lőrincz Zsuzsa, B.: Felszabadulás. 1944. IX. 26.–1945. IV. 04. : Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből. (Összeáll. Dér László, Mayer Mária, Szabó Éva). Bp., 1955. / 342–346. o.

Irodalom 345 lyozói a jó élet kialakulásánál. Támogatta a pártot, mert a párt a dolgozó népet támogatta. — A párt mellett volt, mert az MKP haladt elől, mikor az üzemek újjáépítéséről és a földosztásról volt szó. A gyárak, üzemek újjáépítésénél, az éhínség leküzdésénél tapasztalhatta leginkább a magyar nép a Szovjetunió segítségét. A nagy fordulat az ország életében 1945. április 4-én következett be, amikor a Vörös Hadsereg az egész ország területét megtisztította a náci rablóktól és csatlósaiktól. Ekkor lépte át valójában a magyar nép az új élet küszöbét és lépett arra az útra, amely az egész ország boldogulásához vezet. A dokumentumkötet hét fejezetre oszlik: I. Magyarország felszabadításának első szakasza. II. A szovjet hadsereg Budapest felszabadítására irányuló hadműveletei. A magyar nép harca a kommunisták vezetésével a német-nyilas fasiszta uralom ellen a felszabadulásért, III. A magyar népi demokrácia megszületése. IV. Budapest felszabadítása és a dunántúli hadműveletek. V. Harc a fasizmus ellen, az ország gazdasági, politikai életének és államrendjének népi demokratikus átszervezéséért. VI. A nagybirtokrendszer felszámolása. A dolgozó parasztság földhöz juttatása. VII. Április 4. A felszabadulás ünnepe. A fejezetek időrendi sorrendet követnek és ezen belül a dokumentumanyagol témák szerint csoportosították. Egy-egy témán belül a dokumentumokat általában időrendben közölték. A' könyv használatát megkönnyíti az időrendi, hely- és névmutató (utóbbi nem mindig pontos pl. ifj. Veres Péter neve a mutató Szerint a 455. oldalon fordul elő, valójában a 456.-on) és a tartalomjegyzék. Nem teljesen indokolt, hogy a kötetet bevezetőtanulmány, nélkül adták ki. Még akkor sem indokolt, ha — mint erről az előszóban szó van — Nemes elvtárs ugyanerről a témáról emlékkönyvet kívánt megjelentetni. A »Felszabadulás« kötetet népszerű kiadványnak szánták szerkesztői, így nem feltétlenül biztos, hogy aki a »Felszabadulás« kötetét kezébe veszi, annak feltétlenül kezébe kerül Nemes elvtárs tanulmánya is. A kötet sok jó oldala mellett (a már elmondottakon kívül; helyes a fejezetek felosztása, ezeknél az időrendi sorrend, jók a dokumentumok, amelyek a Szovjetunió segítségét emelik ki, jól kidomborodik az MKP szerepe) vannak gyengébb oldalai. Főleg archeográfiai szempontból. Tartalmáról még csak azt mondhatjuk el, hogy jobb lett volna, ha több levéltári anyagot közöl sajtóanyag helyett ott, ahol az lehetséges. Ilyen pl. a németek garázdálkodása, amire vonatkozólag adatok szép számmal találhatók az Orsz. Levéltár igazságügyminisztériumi anyagában, valamint a vidéki állami levéltárakban is. Ugyanez vonatkozik a népi demokratikus korszakra is. Nagyobb gonddal kellett volna eljárni — mert a kötet megérdemli — a dokumentumok közlésénél. A címek néhol pontatlanok, ahol kellene, nem mindenhol közölnek regesztát, a jelzetek nem mindig pontosak. Egy-két kiragadott példa: a kötet 82. oldalán »Szabolcs megye alispánjának és Nyíregyháza polgármesterének jelentése visszavonuló hitlerista csapatok rombolásairól és fosztogatásairól a megye területén« címet találjuk. A továbbiakban Szabolcs megye főispánjáról van szó

f azonkívül regesztával sincs jelölve, hogy kinek jelent Szabolcs megye al- (fő-) ispánja. A 200. oldalon a Néplapnak 1944, dec. 21-i cikkét közli a kötet: »Beszámoló a Miskolci Nemzetgyűlési Képviselők megválasztásáról.« A cikk szerzője ismeretlen, regesztában sem hozták az olvasó tudomására nevét. Nem lehetett szerkesztőségi cikk, mert a szerző személyes élményeiről számol be (pl. »odaérkeztem E. L-kal«). Nem tartható teljesen szerencsésnek az sem, hogy a proletárdiktatúrától félő cikkíró írását kommentár nélkül közölte a szerkesztőség. Pontatlanság mutatkozik a 240. oldalon közölt dokumentum címénél is. 1945. jan. 9-i kelettel a Belügyminisztérium utasításáról van szó, amiről minden valószínűség szerint megállapítható, hogy a nyilas belügyminisztériumot értették a kötet Összeállítói. Sokkal pontosabbnak ialáltuk volna, hogyha a címben ezt meg is jelölik, mert 1945. január 9-én már volt önálló magyar független belügyminisztérium is, ugyanis már megalakult az Ideiglenes Kormány. A jelzetek nem mindenütt'pontosak. Előfordul, hogy az összeállítók félig az MMI Archívumának jelzetét közlik, félig az eredeti jelzetet, mint pl. a 74. oldalon. Itt a jelzet: MMI Archívum pol. vegyes — 74. 13210/1944. Helyesebb, ha ilyen esetben vagy az egyiket, vagy a másikat, de talán leghelyesebb eredeti jelzetét közölni, mert tekintve az anyag tárgyát és a MMI jelenlegi begyűjtési fel-