Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Karsai Elek: Die Auswirkungen der ersten russischen Revolution von 1905–1907 auf Deutschland. Hrsg.: Leo Stern. (Archivalische Forschungen zur Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung, Bd. 2/1.) Berlin, 1954. / 336–337. o.
336 Irodalom DIE AUSWIRKUNGEN DER ERSTEN RUSSISCHEN REVOLUTION VON 1905—1907 AUF DEUTSCHLAND Hrsg.: Leo Stern. Quellenmaterial bearb.:. Walter Nissen. Berlin, Rütten & Loening, 1954. LXXVI, 336 p. (Archivalische Forschungen zur Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung, Bd. 2/1.) A Német Demokratikus Köztársaság történészei és levéltárosai példamutató összefogásának eredményeképpen megjelent az »Archivalische Forschungen zur Geschichte der deutschen Arbeiterbewegung« első forráskiadványa, amely az 1905—1907-es orosz forradalom németországi hatását mutatja be levéltári anyag alapján. Az »-Archivalische Forschungen« szerkesztőségének tagjai között ott találjuk dr. Flach professzort, a weimari állami levéltár, dr. H. Kretschmar professzort, a drezdai állami levéltár igazgatóját, dr. H. Lötzkét, a potsdami levél tar igazgatóhelyettesét, a Levéltáros Főiskola vezetőjét, dr. W. Nissent, a merseburgi állami levéltár igazgatóját; az NDK legkiválóbb levéltárosait. A szerkesztőség összetétele már egymagában biztosíték a megjelenő forráskiadványok magas színvonala tekintetében, de mutatja egyúttal azt is, hogy az NDK-ban a legújabbkori levéltári forrásanyag, jelen esetben a német munkásmozgalom történetére vonatkozó iratok felkutatását és kiadását a legnagyobb levéltárak vezetői saját feladatuknak tekintik. A forrásanyag elé dr. Leo Stern professzor és Rudolf Sauerzapf tudományos asszisztens írt történeti bevezetést, mely az 1905-ös orosz forradalom németországi hatását tárja elénk. A bevezető tanulmány részben a kötet levéltári anyagára, részben a korabeli sajtóra, illetőleg a korral foglalkozó irodalomra támaszkodva vázolja azokat a problémákat, amelyek a német munkásmozgalom történetében éppen- az orosz forradalommal kapcsolatban merültek fel (az orosz forradalom értékelése, újtípusú párt létrehozásának szükségessége, az opportunizmus előretörése, a német baloldal, Liebknecht, Luxemburg, Mehring, mint önálló csoport kialakulása) és amelyeknek a későbbi évtizedek történetére döntő befolyásuk volt. A bevezető tanulmány kiválóan oldja meg feladatát: megkönnyíti a kötet forrásanyagának tanulmányozását, de ugyanakkor az elvi problémák mély, tudományos elemzésével megfelelő kiinduló pontul szolgál a téma további kutatására. E folyóirat hasábjain ;nincs terünk arra, hogy mindezen problémákkal részletesen foglalkozzunk, ezért az alábbiakban néhány, bennünket elsősorban érdeklő árcheográfiai kérdésre szeretnénk röviden kitérni. Az előttünk fekvő forráskiadványt W. Nissen szerkesztette. Az árcheográf iai bevezetésben ismerteti a szerkesztőség szempontjait az iratok kiválogatása, a feltárásra került állagok meghatározása, az iratok közlése tekintetében. Különös figyelmet érdemel a forrásközlés módja. A kötetben igen sokféle és változatos tartalmú iratot talál az olvasó. A szerkesztőség ennek ellenére ragaszkodott — véleményünk szerint helyesen — az iratok kronológiai rendben való elhelyezéséhez, viszont a könnyebb eligazodás céljából a kötet végén az iratok időrendi tartalomjegyzéke mellett külön Összeállítottak egy tárgyi csoportokra tagolódó tartalomjegyzéket is. (Ez a tartalomjegyzék azonban csak bizonyos mértékig pótolja a hiányzó tárgymutatót.) Követésreméltó gondossággal közlik az egyes iratokra vonatkozó legfontosabb formai tudnivalókat (levéltári jelzet, az irat jellege, az irat útja, az irat kelte, az elintézés ideje). Az iraton levő fontos megjegyzéseket a), b), c)... jelöléssel az irat után helyezik el, míg a tárgyi tartalmi kiegészítéseket lapalji jegyzetekben arab számokkal jelölve közlik. Ellentétben az általunk is követett szovjet forrásközlési gyakorlattal, a legendát a cím alatt adják, majd ezt követi — külön bekezdésben, más betűtípussal — az irat rövid tartalmi kivonata, amely az ügy fontosságához képest 2—6 sor terjedelmű is lehet. Az idegennyelvű iratoknál lapalji jegyzetben közlik a szöveg teljes német fordítását. A forrásanyag kezelhetőségét segíti elő az, hogy a lap tetején találjuk az irat dátumát (ezt egyébként a cím után is megadják.) A kutató munkáját megkönnyíti az is, hogy árcheográf iai bevezető előtt a szerkesztő felsorolja azokat a levéltári állagokat, amelyekben kutatás folyt.
