Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Maksay Ferenc: A Thököly-szabadságharc levéltára / 65–79. o.

A Thököly-szabadságharc levéltára 7<5 IV. Levelek, kérvények kuruc vezető emberekhez, Thököly tisztviselőihez. 1677—1685. 1/10 csomó Az iratsorozatban a Thököly fejedelemségre jutása előtti éveket két levél és egy kérvény képviseli: az egyik levelet egy kapitány írta Wesselényi Pálhoz, a bujdosó hadak fővezéréhez, a másikban Majos Ferenc főkapitányt csábítgatják a császár hűségére, a kérvényben egy rab fordul 1680-ban a »magyar hadakhoz-«. A Thököly udvari, diplomáciai, katonai és gazdasági funkcionáriusaihoz írott levelek egy része a háború eseményeiről közöl híreket (beszámoló a kassai citadella 1682-i ostromáról, labanc katonai akcióról) vagy diplomáciai, politikai, máskor katonai vonatkozású (Saponara császári megbízott Thököly követéhez a fegyverszünetről, politikai újságok Thököly titkárához, erdélyi hírek Kende Gáborhoz, kérések rabok ügyében, panaszok katonai parancsnokokhoz). A legtöbb levél és kérvény azonban gazdasági kérdéseket érint, ezeket udvari, valamint helyi tisztviselőkhöz írták (Thököly udvarmesteréhez, tanácsosához, kancellistajához, sáfárjához, komornyikjához; prefektushoz, udvarbíróhoz, kincstári ügyvédhez, harmincadoshoz, dézsmabérlőhöz, kiküldött biztoshoz). A kassai citadella ostromáról beszámoló levelet kiadta Thaly: Századok 1872. 416. 1. V, Thököly seregének katonai összeírásai és fizetési listái. 1683—1689. 1/8 csomó Thököly hadseregszervező munkája megkövetelte a katonai erők rendszeres számontartását. Ezt a célt szolgálták a hadseregszemlék, valamint a seregeknél századonként készült létszámkimutatások — századon belül tizedek szerinti tagolásban, a rangfokozatok és gyakran a távolmaradók, a szolgák meg lovak feltüntetésével. Készültek azután összevont ezredlétszám-kimutatások is, nem különben csapatok és őrségek fizetését feltüntető jegyzékek. Az 1685 utáni darabok valószínűleg a Thökölyvel együtt a dunai végekre szorult kuruc seregnél keletkeztek. A megyék, amelyeknek a nemesi fölkelést kellett szervezniök, a lovas és gyalog nemességet, az alkalmatlanokat és a távollevőket foglalták jegyzékbe. VI. A felkelők és a császáriak közt folyt tárgyalások iratai. 1679—1691. 1/10 csomó Miután Apafi és a bujdosók harca 1677-től már valóban tartós sikerekkel dicsekedhetett, a császáriak sorozatos fegyverszüneti tárgyalásokra kényszerültek velük s ezek 1678-ban és az utána következő években többször is eredményes egyezséggel zárultak. A fegyverszüneti megállapodásokon kívül más egyezségeket is kötöttek egymással: foglyok cseréjére, szállás-elosztásra és a katonai kihágások kiküszöbölésére. Ezeknek az iratai, továbbá a tárgyalásokkal kapcsolatos jelentések, nyilatkozatok részben itt találhatók meg. 1683-tól már csak a császári kézre kerülő várak kapifulációs feltételei maradtak ránk (köztük Munkácsé, 1688.) s rajtuk kívül egy »reflexió« Thököly előterjesztéseire (1684). Az Erdély önállóságának elbukása után kelt iratok közül itt őrzik Caraffának a fejedelemség csatlakozására irányuló előterjesztéseit (1688) és az 1691-es erdélyi fogolycsere aktáját.