Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Komjáthy Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái / 27–47. o.

A tihanyi apátság alapítólevelének problémái 3S Csemegi József az egész remetetelepet alaposan megvizsgálta. Szerinte a remete­ség kápolnája, »mai formájában, csakis bővítések eredményeképp jöhetett létre. A ká­polna eredetileg csak egy oltárhellyel rendelkező, osztatlan barlangtérből állhatott s két mellékterét a főtérhez későbbi időben kapcsolták-«. A lakóbarlangok 5 remete szá­mára biztosíthattak lakóhelyet. Az egyik barlang gyülekezőhely lehetett. De már hosszabb ideje élhettek ott jámbor visszavonultságban, szigorú szerzetesi szabályok szerint emberek. A barlangok keletkezési ideje mindenesetre jóval a XIII. század előtti korra nyúlik vissza. A kápolna, ill. templom alapelrendezésének vizsgálata alap­ján Csemegi kétségtelennek tartja, hogy az »a keleti egyház liturgiájának hatását tükrözi«. 38 A terminus ante quem, amikor oda szerzetesek, Csemegi érvelése szerint, nyilvánvalóan baziliták telepedtek, hozzávetőleges megállapítására egy sajátos kö­rülmény figyelembevétele adhat támpontot. Csemegi menedéküregeket fedezett fel, olyan, sziklába vájt, kívülről nem látható búvóhelyeket, amelyekben a remeték ellen­ség közeledtére visszahúzódhattak. A remeteség tehát akkor keletkezhetett, amikor még nem állott a szomszédságban a menedéküregeknél sokkal nagyobb biztonságot nyújtó apátsági templom és monostor. Minden bizonnyal 1055 előtt. Kérdés mármost, kik s pontosabban mikor, milyen körülmények között alapí­tották ezt a remeteséget és miért kapta az Oroszkő nevet? Mint láttuk, Erdélyi, elfogadván Bebek Detre nádor 1398. évi oklevelének állí­tását, a tihanyi remetetelepet Orosz nemes úr alapításának véli s az alapítás idejét 1170 tájára helyezi. Csemegi magáévá teszi Erdélyi véleményét s nem tartja alap­talannak, hogy az oklevélbeli Orosz egyengette útját a vazulrendi 39 szerzetesség tiha­nyi térfoglalásának. De sem a hamisított oklevél nyomán Szent István, sem pedig — Erdélyit követve — a Bebek-féle ítéletlevél nyomán III. István, hanem I. András em­berét látja Oroszban. Az okleveles hagyomány részben való elfogadását, ill. részben való elvetését nem indokolja. Az okleveles hagyomány igazságtartalmának eldöntése végett alaposabban meg kell néznünk összetett szavunk, az Oroszkő, másik felének, a »kő«-nek eredetét is. Az alapítólevél problematikájában perdöntőnek tartom ezt a kérdést, ezért gondosabban szeretném megvizsgálni az Erdélyi által a Petra — Oroszkő azonosításnak minden kü­lönösebb dokumentáció nélkül fölvetett s azóta általánosan elismert formuláját. A »petra« görög szót pnétga"-* Annyit jelent: szikla. Különösen: tengerből ki­emelkedő, a tenger partján meredő szikla, szirt; néha: sziklabarlang. 40 A szó hasonló jelentésben és változatlan formában ment át a latin nyelv állományába is s nemcsak közfőnévként volt használatban, hanem tulajdonnévként, városok és kisebb helyek 3S I. h. 399. és köv. 1. A barlangok állandóan pusztulnak. Fuxhoffer (i. m. 173. 1.) 1809-ben az egyik barlangot, hol előző nap járt, másnap beomolva és mázsás sziklák­kal elborítva találta. A sziklák omlása azóta is állandóan tart. Ebből mellesleg az is következik, hogy a barlangkomplexus eredetileg lényegesen nagyobb volt, mint ami­lyennek ma ismerjük. A kérdés további régészeti és történeti vizsgálatánál ezt a kö­rülményt feltétlenül számba kell venni. 39 Régészeti meggondolások, a barlangok, kápolnák, oltárok építészeti sajátos­ságai alapján, Csemegi szerint, csak bazilitákról lehetett szó. 40 M. A. Bailly: Dictionnaire Grec-Francais (Paris, 11. kiad. év n.) 1548. 1.: 1) »rocher, roche«, 2) »rocher dans le mer ou sur le rivage«. Helynévként is szerepel­het. — Pape's Griechisch-Deutsches Handwörterbuch (Braunschweig, 1914.) II. 605. L »Fels«; »im Meere oder am Gestade die Klippe«. — G. E. Benseier — A. Kalgi: Grie­chisch-deutsches Handwörterbuch (Leipzig, 1900. XI. kiad.) 622. 1.: »Felsgebirge, Fels. Klippe, Riff, auch Felsenhöhle.« 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom