Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Komjáthy Miklós: A tihanyi apátság alapítólevelének problémái / 27–47. o.

A tihanyi apátság alapítólevelének problémái 3S Csemegi József az egész remetetelepet alaposan megvizsgálta. Szerinte a remeteség kápolnája, »mai formájában, csakis bővítések eredményeképp jöhetett létre. A kápolna eredetileg csak egy oltárhellyel rendelkező, osztatlan barlangtérből állhatott s két mellékterét a főtérhez későbbi időben kapcsolták-«. A lakóbarlangok 5 remete számára biztosíthattak lakóhelyet. Az egyik barlang gyülekezőhely lehetett. De már hosszabb ideje élhettek ott jámbor visszavonultságban, szigorú szerzetesi szabályok szerint emberek. A barlangok keletkezési ideje mindenesetre jóval a XIII. század előtti korra nyúlik vissza. A kápolna, ill. templom alapelrendezésének vizsgálata alapján Csemegi kétségtelennek tartja, hogy az »a keleti egyház liturgiájának hatását tükrözi«.

38 A terminus ante quem, amikor oda szerzetesek, Csemegi érvelése szerint, nyilvánvalóan baziliták telepedtek, hozzávetőleges megállapítására egy sajátos körülmény figyelembevétele adhat támpontot. Csemegi menedéküregeket fedezett fel, olyan, sziklába vájt, kívülről nem látható búvóhelyeket, amelyekben a remeték ellenség közeledtére visszahúzódhattak. A remeteség tehát akkor keletkezhetett, amikor még nem állott a szomszédságban a menedéküregeknél sokkal nagyobb biztonságot nyújtó apátsági templom és monostor. Minden bizonnyal 1055 előtt. Kérdés mármost, kik s pontosabban mikor, milyen körülmények között alapították ezt a remeteséget és miért kapta az Oroszkő nevet? Mint láttuk, Erdélyi, elfogadván Bebek Detre nádor 1398. évi oklevelének állítását, a tihanyi remetetelepet Orosz nemes úr alapításának véli s az alapítás idejét 1170 tájára helyezi. Csemegi magáévá teszi Erdélyi véleményét s nem tartja alaptalannak, hogy az oklevélbeli Orosz egyengette útját a vazulrendi

39 szerzetesség tihanyi térfoglalásának. De sem a hamisított oklevél nyomán Szent István, sem pedig — Erdélyit követve — a Bebek-féle ítéletlevél nyomán III. István, hanem I. András emberét látja Oroszban. Az okleveles hagyomány részben való elfogadását, ill. részben való elvetését nem indokolja. Az okleveles hagyomány igazságtartalmának eldöntése végett alaposabban meg kell néznünk összetett szavunk, az Oroszkő, másik felének, a »kő«-nek eredetét is. Az alapítólevél problematikájában perdöntőnek tartom ezt a kérdést, ezért gondosabban szeretném megvizsgálni az Erdélyi által a Petra — Oroszkő azonosításnak minden különösebb dokumentáció nélkül fölvetett s azóta általánosan elismert formuláját. A »petra« görög szót pnétga"-* Annyit jelent: szikla. Különösen: tengerből kiemelkedő, a tenger partján meredő szikla, szirt; néha: sziklabarlang.

40 A szó hasonló jelentésben és változatlan formában ment át a latin nyelv állományába is s nemcsak közfőnévként volt használatban, hanem tulajdonnévként, városok és kisebb helyek 3S I. h. 399. és köv. 1. A barlangok állandóan pusztulnak. Fuxhoffer (i. m. 173. 1.) 1809-ben az egyik barlangot, hol előző nap járt, másnap beomolva és mázsás sziklákkal elborítva találta. A sziklák omlása azóta is állandóan tart. Ebből mellesleg az is következik, hogy a barlangkomplexus eredetileg lényegesen nagyobb volt, mint amilyennek ma ismerjük. A kérdés további régészeti és történeti vizsgálatánál ezt a körülményt feltétlenül számba kell venni. 39 Régészeti meggondolások, a barlangok, kápolnák, oltárok építészeti sajátosságai alapján, Csemegi szerint, csak bazilitákról lehetett szó. 40 M. A. Bailly: Dictionnaire Grec-Francais (Paris, 11. kiad. év n.) 1548. 1.: 1) »rocher, roche«, 2) »rocher dans le mer ou sur le rivage«. Helynévként is szerepelhet. — Pape's Griechisch-Deutsches Handwörterbuch (Braunschweig, 1914.) II. 605. L »Fels«; »im Meere oder am Gestade die Klippe«. — G. E. Benseier — A. Kalgi: Griechisch-deutsches Handwörterbuch (Leipzig, 1900. XI. kiad.) 622. 1.: »Felsgebirge, Fels. Klippe, Riff, auch Felsenhöhle.« 3*