Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Lőrincz Zsuzsa, B.: Felszabadulás. 1944. IX. 26.–1945. IV. 04. : Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből. (Összeáll. Dér László, Mayer Mária, Szabó Éva). Bp., 1955. / 342–346. o.

* Irodalom Diósgyőr munkásai megakadályozták gépeik egyrészének elhurcolását, azok nagyrészének leszerelését és tönkretételét. Az MKP-nak sikerült a Székesfővárosi Elektromos Művek leszerelését megakadályozni. A párt a Goldberger Gyár, Rock Gépgyár, Feltén és Guilleaume gyárak vezetőit összehozta az Erőművek vezetőségével, így lehetővé vált a nyilas rombolások elleni azonnali szervezett védekezés. Ezeknek a fáradozásoknak lett az eredménye, hogy 1945 január végére az erőmű már isimét működött. Amikor a szovjet csapatok már felszabadították Magyarország jelentős részét és a Vörös Hadsereg ellenállhatatlan erővel tört előre, a magyar tisztek józanabb része kezdte beismerni, hogy a további harc teljesen felesleges, csak felesleges véráldozatot hozna maga után; Az I. Honvéd hadsereg parancsnoka, vitéz lófő dalnoki Miklós Béla vezérezredes, az I. Honv. Hadseregnek több mint a felével, átállt a Vörös Hadsereg oldalára. A Szovjet Tájékoztatási Iroda novemberi—decemberi jelentéseiben beszámol a magyar katonák tömeges átállásáról a Vörös Hadsereg. oldalára. Az MKP mindent elkövetett, hogy Budapest népét mozgósítsa a német és magyar fasiszták ellen, Budapest védelmére. 1944 novemberében a Kossuth rádióban hangzott el a párt felhívása: »Ne engedjük Budapestet elpusztítani.« Hitler hordái minden rendelkezésükre álló szállító eszközökkel hordták Németországba a magyar vagyont és el voltak készülve, hogy romhalmazzá változtatják Budapestet. A budapesti német követ, Weesenmayer kijelentése tükrözte a német vezérkar álláspontját: »•Tíz Budapest nem ér egy Bécset.-« A Partizán Parancsnokság felhívása is Budapest védelmére szólította fel a magyar partizánokat. A szovjet csapatok, az MKP, minden gondolkodni és érezni tudó ember azon fáradozott, hogy mentse az ország javait, mentse ami még menthető, mert mindenki tudta és látta, hogy az ország olyan katasztrófába került, amiben nem volt Mohács óta. Nemcsak egyszerűen arról volt szó, hogy Magyarország elvesztett egy háborút, hanem az egész szabadságszerető világ által gyűlölt Hitler-Németország szövetségeseként, utolsó csatlósaként vesztett háborút. Ez volt az erkölcsi része, de ezzel volt kapcsolatos az anyagi katasztrófa is. Az országot kifosztották a németek, a városok nagyrésze romokban hevert, sehol sem folyt termelés, a lakosság élelmezése a legnagyobb problémát jelentette. Ebben a szörnyű helyzetben hirdette az MKP, lesz magyar újjászületés, lesz virágzó Magyarország. Az MKP azon volt, hogy a felszabadított országrészekben minél hamarabb meginduljon a gazdasági és politikai élet. Az MKP programja a nemzeti erők öszszefogását hirdette. »Ha a nemzet kíméletlenül leszámol az országvesztőkkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új, életerős, demokratikus Magyarország felépítésére, ha a nép veszi kezébe az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz.-« Az ország elpusztult, de nem pusztult el a magyar nép alkotó ereje, a marxista—leninista alapon álló MKP és a Szovjetunió segítségét is érezhette Magyarország. A Szovjetunió nem kívánta befolyásolni Magyarország társadalmi rendszerét. Ezt mutatja, hogy amint lehetett, az ország háromnegyed részének felszabadulása után a magyar erők összefogásából létrejött az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amelynek felhívása alapján megválasztott küldöttekből létrejött az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az Ideiglenes Kormány. »Ezzel az ország rálépett a újjászületés útjára« — írta Révai elvtárs. így válhatott valóra, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány kérhette a Szovjetunió kormányától a fegyverszüneti feltételek közlését, majd 1945. január 20-án Moszkvában meg is köthette a fegyverszünetet a szövetséges hatalmakkal, és megüzenhette a fasiszta Németországnak a háborút. Az újjászületést, az előrehaladást az új életben nagy lépéssel vitte előre Budapest felszabadulása. ^ Az MKP hirdette a Nemzeti Függetlenségi Front létrejöttének helyességét, de egyben hirdette azt is, hogy ez nem jelenti az osztályharc szüneteltetését. Már a kezdet kezdetén megmutatkozott, hogy az országban vannak meghúzódó jobboldali erők — az egyes pártokon belül is, kívül is, akik a demokratikus fejlődés akadályozásán fáradoztak. Az MKP a Nemzeti Bizottságok segítségével és azokra támaszkodva igyekezett minden vonalon visszaverni a támadást. A dolgozó nép mindenütt segítségére volt a pártnak a befurakodott ellenség leleplezésében, mert látta, hogy azok akadá-