Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Gál Éva: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. 1–2. k. Bp., 1951–1954. / 332–335. o.

332 Irodalom Ügyelni kellett volna arra, hogy ha egyazon szöveg többféle alakban, pl. kézírásos eredetiben és egykorú kézírásos vagy nyomtatott másolatban maradt ránk, sőt ezek egyazon levéltári állagban találhatók, a leghitelesebbet tegyük a kiadvány alapjává, nem pedig a legkényelmesebben lemásolhatót. Ilyen természetű kiadványoknál leghelyesebb, ha háromféle mutatót készítünk: egy személynév-, egy földrajzi név- és egy tárgymutatót. Azt el kell dönteni,,. hogy ezekbe valamennyi olyan nevet felveszünk-e, amelyet a kötetben, akárcsak egyszer is, mellékesen megemlítenek vagy csak azokat, amelyeket lényegbevágóan említenek. Ezt előre el kell dönteni és végig következetesen ehhez kell tartani magunkat. Hogy áll ez a kérdés ennek a kötetnek az esetében? Egy mutató van, amely betűrendben mindhárom fenti kategória neveit vegyesen tartalmazza. A kiválasztás szempontjai azonban ismeretlenek. Nem tudni,, hogy például, ha a mutatóba felvették a kötet 216. oldalán felsorolt Kubinyi Ferenc és Pálffy János ottani említését, miért nem vették fel a velük együtt említett Patay Józsefet vagy Palóczy Lászlót, vagy miért nem vették egyáltalában be a névmutatóba a 484. oldalon említett Zichy Jánost és Szirmay Sándort? Ha felvették a földrajzi nevek közül a 172. oldalon említett Csuz, Harsány és Véjti községeket, miért nem vették fel az ugyanott említett Biszét, Károst, Korácsot és Peczelt? Ha felvették a »háború és béke jogát« és a »-füstpénzt«, miért nem vették fel a »jobbágyság« vagy a »jobbágyviszonyok megszüntetése« címszót, noha az utóbbiról egy törvényjavaslat is szól (636—637. oldal). Feltétlenül szükséges lett volna egy archeográfiai előszó, vagy legalábbis a .oevezetésben erről is szólni, mindazon kérdéseket vázolni, amelyekről a fenti heve-. nyészett megállapításainkban szó van; tehát az anyaggyűjtés, szövegek közlése és tájékoztató apparátus összeállítása szempontjait ismertetni. Az archeográfiai állásfoglalás megjelölésének elmaradása, az általunk fentebb röviden érintett hiányosságok, végül a kötetben található sokszáz sajtóhiba arra enged következtetni, hogy a kiadvány összeállítói, sajnálatos módon, nem részesítették a forrásközlés módszertanának, az archeográfiának szempontjait abban a figyelemben, amint ez egy egyébként igényes forráskiadványban szükséges lenne. Sokkal jobb, hiteltérdemlőbb, értékesebb lenne ez a kiadvány, ha ugyanolyan lelkiismeretesen végezték volna a kötet formai kialakítását is, mint amilyen szorgalommal végezték az anyaggyűjtést, a szempontokban és új eredményekben gazdag bevezető- tanulmány összeállítását. Legyen szabad a szovjet archeográfiára hivatkoznunk, amely komoly kézikönyveket szentelt ezeknek a kérdéseknek és a második világháború befejezte óta már kétszer is szabályozta a történeti szövegek közlésének módszertanát. El kell érnünk, hogy a mi történeti forráskiadványaink is, külső és belső tekintetben egyaránt kifogástalanok legyenek. Bélay Vilmos A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉNEK VÁLOGATOTT DOKUMENTUMAI 1—2. [Kiad.]: Magyar Munkásmozgalmi Intézet. Bp. Szikra, 1951—1954. 1. k. A magyar munkásmozgalom kialakulása 1849—1890. (összeáll. Erényi Tibor.) 1951. 651. p. 20. t. 2. k. A magyar munkásmozgalom az imperializmusra való átmenet időszakában. 1890—1900. (összeáll. Erényi Tibor, S. Vincze Edit. Sajtó alá rend. Ivány Béla.} 1954. 719. p. 8. t. A XIX. sz. második felének magyar történetére vonatkozólag a nemzetiségi tárgyú dokumentumkiadványtól* és egyes kisebb tematikus kötetektől eltekintve a felszabadulás óta más dokumentumkiadvány, mint a Magyar Munkásmozgalmi Intézet által megindított sorozat, nem jelent meg. E kötetek jelentőségét. fokózza az, hogy éppen a korszak legfontosabb és a korábbi történetírás által tel* Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. 1. [rész.] 18ö7—1892. összeáll, és jegs'z. ell. Kiad. a M. Tud. Akad. Bp. Tankönyvkiadó, 1952. 919. p.