Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - IRODALOM - Felhő Ibolya: Kossuth Lajos 1848/49-ben. 1., 3–4. k. (Kossuth Lajos összes munkái, 11., 13–14.) (Magyarország újabbkori történetének forrásai) Bp., 1951–1953. / 326–329. o.

Irodalom 327 .Munkái XV. kötete) is, a Kossuth pénzügyminiszteri tevékenységét dokumentáló kötet (Kossuth Lajos összes Munkái XII. kötete) pedig előkészítés alatt áll. (Megjegyezzük itt, hogy Kossuth Lajos összes Munkáinak azok a kötetei, amelyek Kossuth 1848-ban és 1849-ben kifejtett munkásságának dokumentumait közlik, a »Kossuth Lajos 1848—49-ben« alcímet viselik.) Az eddig megjelent kötetek közül itt a »•Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen« és »-Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén« című kiadványokkal kívánunk foglalkozni. A »Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen« címmel közreadott kötet Kossuth pályájának meglehetősen rövid — az országgyűlésre való felkészülés idejét és a néhány hónapra terjedő országgyűlést magábanfoglaló — szakaszát állítja ^elénk. Ez a két év azonban döntő jelentőségű mind Kossuth egyéni fejlődésében, mind a nemzet életében. Ekkor indul el Kossuth a reformokon át a forradalomhoz vezető úton, ekkor, az ellenzéki erők összefogásáért, a pártprogram kidolgozásáért vívott harc közben válik a nemzet vezérévé; ekkor jön létre Magyarországon először valódi politikai párt, ennek a reformkort betetőző rövid időszaknak a végén sikerül a nemzetnek Kossuth vezetésével megragadnia az európai mozgalmak által adott lehetőségeket: megalkotni és elfogadtatni az ország polgári átalakulását jelentő márciusi törvényeket. A közölt forrásanyag kiterjed a két szembenálló félnek — egyfelől az egyre szélesebb tömegbázist szerző ellenzéknek, másfelől a kormánynak és a konzervatívoknak — a várható összecsapás előtti készülődését, az ellenzék párttá szervezkedését és az ellenzéki célkitűzések kialakulását, Kossuth követté történt megválasztását bemutató legfontosabb iratokra; az anyag zöme azonban természetesen magának az országgyűlésnek a tárgyalásait, Kossuth ott elhangzott beszédeit tartalmazza. A »Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén« címet viselő kötetek Kossuthnak a Bizottmány elnökeként 1848 szeptember végétől, a Bizottmány megalakulásától 1849. április 14-ig, a Habsburg-ház trónvesztésének kimondásáig kifejtett szerteágazó, a nemzet függetlenségi harcának minden kérdését átfogó szervezési és irányító munkásságát mutatják be. Az Országos Honvédelmi Bizottmánynak, mint forradalmi kormányszervnek a megalakulása elhatározó fordulatot jelentett a forradalom szeptember elejével kezdődő újabb felfelé ívelő szakaszában, s egyúttal Kossuth pályájának alakulásában is; a működése során keletkezett iratok a függetlenségi harc leglényegesebb forrásanyagát alkotják. Mindenképpen indokolt tehát külön kiadványt szentelni a Honvédelmi Bizottmány fennállása idejének s indokolt az is, hogy nem csupán a Kossuth kezenyomát magukon viselő iratok, hanem a Bizottmány többi lényeges intézkedést tartalmazó fogalmazványa is kiadásra került, sőt a Bizottmányhoz intézett beadványok ezrei közül is helyet kaptak a kötetben — teljes terjedelmükben, vagy kivonatosan —, a legfontosabbak, amelyek nélkül egy-egy jelentős kérdés nem volna kellően megvilágítható. Az óriási anyag két kötetre tagolásához önként adódott a december 31-iki választóvonal, a kormány és az országgyűlés Debrecenbe költözése, amely új szakasz kezdetét jelentette a nemzet önvédelmi harcában s egyúttal a Bizottmány munkájában is. A kötetekben közölt iratok minden eddiginél bővebb, helyesebb, tisztább képet adnak az érintett időszak eseményeiről, összefüggéseiről, szereplőiről s arról a szinte emberfeletti munkáról, amelyet Kossuth, a szabadságharc lelke, lendítője, fáradhatatlan eréllyel végzett a harc sikere érdekében. Az Országos Honvédelmi Bizottmány létrejöttének körülményeit, majd hatáskörének kiszélesítését, átszervezését megvilágító iratok mellett rendre megismerkedünk Kossuth nagyhatású alföldi toborzó körútjával, a Lamberg törvénytelen királyi biztosi kiküldetése nyomán előállott helyzettel, a Jellacsics elleni intézkedésekkel, a fiatal honvédsereg működésével, a kormánybiztosok tevékenységével, a bécsi forradalom eseményeivel, a Bécs felmentése körüli hosszú huzavonával, a schwechati kudarc körülményeivel. Nyomonkövetjük Kossuthnak a hadsereg forradalmi szellemének biztosítására, újoncokkal való állandó kiegészítésére, fegyverrel, hadianyaggal, élelemmel, ruhával való ellátására irányuló erőfeszítéseit; látjuk, mint erősíti rendkívüli gonddal a feldunai hadsereget a tervezett tavaszi hadjárat érdekében, hogyan szervezi a népfelkelést, a partizánharcot. Egymásután bontakoznak ki előttünk a dráva*nelléki, a délvidéki, erdélyi, felvidéki harcok, a Windischgrätz betörésével meginduló téli hadjárat; olvassuk Kossuth egymást követő leveleit, amelyekben a támadást sür-