Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 263 A váci Nemzeti Bizottság pártközi szerv szerepét is betöltötte.

146 Mindebből láthatjuk, hogy Vácott a Nemzeti Bizottság az államhatalom és az államigazgatás egyik legfőbb helyi szerve volt. Cegléd városban — ugyanúgy, mint az év első felében — más volt a helyzet. A Nemzeti Bizottságon belül a munkásosztály es a dolgozó parasztság vezetésének a hiánya azt eredményezte, hogy májustól kezdve a Nemzeti Bizottság közigazgatási vonalon teljesen visszavonult.

147 Az »illetékesség« illetve »illetéktelenség« fogalmát rugalmasan kezelték. Sokszor az »illetéktelenség« mögé rejtőzött a Nemzeti Bizottság, ha nem tudott közös megállapodásra jutni.

148 Népi szervnél nem válik el élesen a politikai-társadalmi és a közigazgatási tevékenység. Az a népi szerv, amelyik visszahúzódik a szükséges közigazgatási jellegű feladatok vállalásától, az a szorosan vett politikai-társadalmi (pl. agitációs, népszerűsítő stb.) tevékenységet is hiányosan végzi.

149 A Ceglédi Nemzeti Bizottság tevékenysége szintén csak politikai jellegű volt.

130 A rendőrséggel való viszonya baráti volt. Együttműködött a rendőrkapitánnyal, de ez az együttműködés nem volt olyan szoros, mint Vácott.

151 összevetve a két város, Vác és Cegléd Nemzeti Bizottság-i iratait, megállapíthatjuk, hogy a két város különböző sajátosságai azokban is megnyilvánulnak. Vác ipari város, ahol nagyobb vot a munkásosztály súlya. A Nemzeti Bizottság harcosabb volt, tekintélye és hatalma elismert. Cegléden a munkásosztály gyengébb, az osztályellenség erősebb holt. Ez a tény a Nemzeti Bizottság működésére is rányomta bélyegét. Pestvármegyei Nemzeti Bizottság. A megyei önkormányzat újjáalakításával, a törvényhatósági közgyűlés, a kisgyűlés, a közigazgatási bizottság újjászervezésével a Nemzeti Bizottság tevékenységében változás figyelhető meg. A közigazgatási feladatok ellátása ettől kezdve fokozatosan megoszlik az alispán, ill, az önkormányzat különböző szervei között. A Nemzeti Bizottság Hatos Tanácsa 1945. május 26-án a következőkben fogalmazta meg a Nemzeti Bizottságok feladatait: »Mint politikai ellenőrző szerv, figyelemmel kíséri a vármegye egész működését az alispáni hivataltól kezdve a községekig és amennyiben valamilyen, meggyőződése szerint észrevételezhető eseményt Iát, azt tárgyalja és álláspontját az illetékesekkel közli... Általában ellenőrző, kritikai, 146 A rendőrség megszervezésére vonatkozó első ME rend. szerint az önkormányzatnak volt ajánlási joga a vezető tisztségekre. A váci NB ülésén a polgármester mégis a NB-tól kéri a jelölést, hogy megismerje a pártok álláspontját. <Vác v. 1945. júl. 12. jkv.) 147 Cegléd v. NB 51/1945, 1945. máj. 15.; 204/1945., 1945. júl. 11. jkv. 148 Nem tartotta magát illetékesnek pld. abban, hogy tüzelőt biztosítson a kórház részére, (Cegléd v. NB 397/1945), hogy állást foglaljon a munkabérek szabályozásának kérdésében (Cegléd v. NB 70/1945) stb. Viszont illetékesnek tartotta magát abban, hogy a 103. sz. hadikórházat a KGP kérésére a KGP helyiségéből eltávolíttassa, bár a hadikórház a helyiséget eredetileg a KGP-vel való megbeszélés alapján foglalta el. (Cegléd v. NB 60/1945, 71/1945). 149 A Termelési Bizottság írásban kellett, hogy kérje a Nemzeti Bizottságot, hogy újságjában, a »Cegléd«-ben rendszeresen közölje a Termelési Bizottság híreit, mert azt nem tette meg. (Cegléd v. NB 404/1945). 150 Pártok házhelyigényléseinek elbírálása, régi egyesületek elbírálása, hadisegély ügyek, iparengedély ügyek politikai elbírálásai stb. (Cegléd v. NB 47/1945, 54/1945, 356/1945). stb. 151 Cegléd v. NB 47/1945, 405/1945.