Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.

A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 261 vékenyen a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervének felhasználásával részben önállóan intézte, részben az elöljáróságokon keresztül intéztette saját községének ügyeit. A községi Nemzeti Bizottságok és a közigazgatási apparátus viszonya a következő képet mutatja. A Nemzeti Bizottság és az elöljáróság között formailag az együttműködés megvolt, hiszen a Nemzeti Bizottság ülésein hivatalból részt vett a vezető jegyző. Igen sok esetben maga az elöljáróság kérte fel közbelépésre a Nemzeti Bizottságokat. Helyenkint egészséges munkamegosztás alakult ki a helyi Nemzeti Bizottság és az elöljáróság, illetve a képviselőtestület között.

138 De ebben az időszakban még az esetek nagyobb részében harc dúlt az elöljáróságok és a Nemzeti Bizottságok között. A harc kimenetele a községen belüli osztályharc állásától függött. Ennek a harcnak a során, a harc megoldása révén 'bontakozott ki az új, néphez hű, demokratikus közigazgatási apparátus. Ez a folyamat természetesen mind tárgyát, mind időszakát illetően túlmegy jelen tanulmány keretein.

139 A Nemzeti Bizottság és a képviselőtestület személyi összefonódása ebben az időszakban továbbra is megfigyelhető.

140 A községi Nemzeti Bizottság és a helyi közigazgatási szervek összefonódását több körülmény váltotta ki. 1. A számbajöhető káderek viszonylag kis száma. 2. A közigazgatás válságos állapota. Nemcsak a Nemzeti Bizottságok folytak bele öntevékenyen a közigazgatás menetébe, hanem sokszor a közigazgatás helyi szervei (elöljáróságok) maguktól kérték a Nemzeti Bizottságok segítségét. 3. A képviselőtestületek újjáalakítása a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok és a szakszervezetek delegálása útján történt teljesen hasonló módon, mint a Nemzeti Bizottságok esetében. 4. A képviselőtestületek újjáalakításánál semmiképpen sem lehetett egy tollvonással megszüntetni a kezdetben kialakult helyzetet, azt, hogy a Nemzeti Bizottságok voltak a legfőbb hatalmi szervek a községeken belül. Láttuk, hogy ez annál kevésbé volt lehetséges, mert az objektív helyzet parancsolólag írta elő, hogy a Nemzeti Bizottságok továbbra is részt vegyenek a közigazgatás munkájában. Kézenfekvő volt, hogy a pártok az újjáalakított képviselőtestületbe delegálták Nemzeti Bizottsági tagjaikat. 138 Kocsér községben pl. a Nemzeti Bizottság tett javaslatot a képviselőtestületnek 55 főről 20 főre való csökkentésére azzal az indoklással, hogy a nagy létszám »túl nehézkes« (Kocsér kg. NB 43/1945, 1945. jún. 27.). Más esetben a Nemzeti Bizottság utasítja az elöljáróságot, hogy a képviselőtestületet hívja össze az »odautalt ügyek miatt.« (Kocsér kg. NB 75/1945. jkv. (Az én kiemelésem. B. T.) 139 Vö. Gyál. kg. PNB 902/1945; Vecsés kg PNB 956/1945; Galgagyörk kg. PNB 989/1945; Érd kg. NB ad 268/1945, 456/1945. júl. 9. jkv. 1945. szept. 3. jkv.; Kocsér kg. NB 56/1945, 61/1945, 60/1945, 72/1945; Kecel kg. PNB 134/1945. stb. 140 A PNB iratai között nyolc község Nemzeti Bizottságainak és képviselőtestületeinek összevetése volt lehetséges. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Bizottságok tagjainak 78 %-a egyben tagja lett az újjáalakított képviselőtestületnek is. A megvizsgált községek a következők voltak: Bia, Áporka, Apostag, Érd, Homokmégy, Kocsér, Maglód, Tápiószecső. A Nemzeti Bizottságok és a képviselőtestületek összefonódásán túlmenően találkozunk a Nemzeti Bizottságok és az elöljáróságok összefonódásával is, — bár kisebb mértékben, mint az első időszakban. (PNB 1/1945)