Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez, 1945. január-október / 235–271. o.
236 Balázs Tibor A Nemzeti Bizottságok létrehozásában is a Magyar Kommunista Párt állt az élen. A kommunisták magyarázták meg, hogy elmúlt az az idő, mikor »a politika az urak dolga« volt. Ez vitte katasztrófába a nemzetet. »-Az új, demokratikus Magyarország és annak alappillérei: a nemzeti bizottságok a népre akarnak támaszkodni, és évszázados követeléseit, vágyait, törekvéseit akarják győzelemre juttatni.-« 3 Ezeket a célkitűzéseket foglalta magában a Magyar Kommunista Párt javaslata és ezért Vált ez a program a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front alapjává. Megindult a harc a program megvalósításáért. A Magyar Kommunista Párt előre látta a nehézségeket, tudta hogy nem kis feladatról van szó. »Tisztában kell lennünk avval, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front csak akkor lesz életképes és csak akkor tudja történelmi küldetését sikerrel betölteni, ha a néptömegekre támaszkodik, ha harcra mozgósítja a magyar nép millióit, és a harcra kelt néptömegek erélyes szervezője és irányítója lesz.«* A felszabadító szovjet hadsereg megdöntötte a magyar fasiszta államot, szétzúzta a fasiszta államgépezet legfontosabb pilléreit, az erőszakszervezeteket. A fasiszta eredetű közigazgatás azonban még lényegében fennmaradt. A tisztviselők egy része ugyan Nyugatra menekült, mások csak Nyugat-Magyarországra távoztak. Így az első időben az államigazgatás helyi szervei igen sok helyen vezető nélkül maradtak. A nagybirtok rendszer szétzúzása, a közigzagatás szempontjából* is nagy jelentőségű volt, mert a horthyista közigazgatási apparátust — főként vidéken — egyik legszilárdabb bázisától fosztotta meg. Elmondhatjuk, hogy ez a horthysta államgépezet, kevés kivételtől eltekintve a fasizmus összeomlásával megrendült és elvesztette a talajt a lába alatt. De egészben véve fennmaradt a horthyista közigazgatási apparátus burzsoá osztály alap ja, valamint az évtizedes gyakorlat beidegzettsége. 5 Ehhez járult, hogy 1945 folyamán a népi demokratikus forradalom keretében a túlnyomóan régi ellenforradalmi eredetű államigazgatási szervezet olyan új feladatok végrehajtásával találta magát szemben, amelyet részint nem értett, részint nem is vállalt szívesen. Így az első idők várakozását fokozatosan kibontakozó hivatali szabotázs politikája váltotta fel. Ebben az új helyzetben az új demokratikus államhatalom helyi szerveire, a Nemzeti Bizottságokra várt az a tfeladat, hogy a régi ellenforradalmi eredetű közigazgatási szervezet és az új népi demokratikus feladatok között fennálló ellentmondást feloldja. Biztosítsa — jórészt a közigazgatási hálózaton keresztül — az új feladatok mermél sikeresebb végrehajtását és ezzel a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot komoly társadalmi erővé változtassa. A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok ezt a feladatot 1945-ben lényegében í>i:töHötték, forradalmi népi szervek voltak. Döntő szerepük volt abban, hogy a forradalmi átalakulás új feladatai új módon kerültek megvalósításra. 3 Farkas Mihály. Harcos demokratikus népmozgalmat! Délmagyarország, 1944. dec. 14. Dokumentumkötet i. m. 189. 1. . 4 Dokumentumkötet i. m. uo, 5 Vö. »A népi önkormányzat...« című cikk. Délmagyarország 1945. január 5. Dokumentumkötet i. m. 359. 1..
