Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban / 206–234. o.

Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége .. . 219 A már említett kormánybiztosokon kívül 1500—2000 hold földbirtoka volt (a föld részben saját nevükön volt, részben valamelyik közeli rokonuké volt) Berg Miksa báró Mosón megyei/'

9 Eitner Zsigmond Zala megyei,

60 Maillot Nándor báró Zemplén megyei,

01 Bottlik József báró Borsod megyei

62 kormánybiztosnak. Mielőtt a kormánybiztosok tevékenységét részletesen megvizsgálnék, a következőkben megkíséreljük bemutatni, milyen apparátussal dolgoztak a központi, kerületi és törvényhatósági kormánybiztosságok. A Dunántúli Központi Kormánybiztosság egyrészt irányította a dunántúli kerületi és törvényhatósági kormánybiztosságokat, másrészt mint tanácsadó szerv, a »nemzeti« hadsereg fővezérsége mellett »teljesített szolgálatot«.

63 A központi kormánybiztosság 1919. szept. 5-én kezdte meg, működését. A főkormánybíztos hivatali apparátusa meglepően kislétszámú volt: 1 titkár, 1 helyettes kormánybiztos, 2 fogalmazó és 3 egyéb beosztású tisztviselő dolgozott a kormánybiztosságon. A hivatali funkciók a következőképpen oszlottak meg: a titkári teendőket egy belügyminisztériumi segédfogalmazó látta el, a •kormánybiztos helyettesi állást előbb egy külügyminisztériümi tisztviselő (Boroviczeny Aladár), majd később az államapparátusban addig hivatalt nem viselő nagybirtokos (Zichy István gróf) és egy nyugalmazott főszolgabíró (Beleznay Andor) töltötte be. Az általános fogalmazói munkakörbe egy miniszterelnökségi miniszteri osztálytanácsos került, míg a rendészeti ügyek intézésére egy rendőrkapitányt (Unger Hugó) rendelt ki a belügyminisztérium. A kormánybiztosság egyéb adminisztratív munkáit 2 belügyminiszteri számvevőségitisztviselő (Farbaky Ágoston és Csernátony Jenő), valamint 1 belügyminiszteri díjnoknő végezte.

64 Ennek az apparátusnak — már a kis létszámból következően — nem lehetett feladata a kerületi és törvényhatósági kormánybiztosok rendszeres, minden kérdésre kiterjedő irányítása. A központi kormánybiztosság csak a legfontosabb ügyekben adott utasítást, vagy igényelt az alárendelt szervektől je1 lentést (internálás, sztrájkok, választások stb.). A Dunántúli Központi Kormánybiztosság a fővezérséggel igen szorosan együttműködött, sok esetben utasítást a katonai szerveken keresztül küldte meg az illetékes kormánybiztosnak. A központi kormánybiztosságnak rendelkezésére állt a fővezérség hírközlő apparátusa — a kormánybiztosok a fővezérség távírószolgálatán keresztül kapták a főkormánybiztosi távirati rendelkezéseket —, a főkormánybíztos — Budapest román megszállása idején — a fővezérség kurír-szolgálatát használta a belügyminisztériummal való összeköttetés fenntartására.

65 A központi kormánybiztosság a törvényhatósági kormánybiztosságokkal közvetlen kapcsolatot nem épített ki. A rendeleteket megfelelő számban megküldte a kerületi kormánybiztosságoknak, amelyek azokat továbbították a törvényhatósági kormánybiztosoknak.

06 A központi kormánybiztosság iktatószámkontingensét nem ismerjük, minthogy az iktatókönyvek nem maradtak fenn. A belügyminisztériumhoz és a kerületi kormánybiztosságokhoz intézett iratokból azt következtethetjük, hogy 1919-ben körülbelül 900—950 ügydarabot iktattak az általános iktatóban. Ami az elnöki iratokat illeti, 1919. szept. 5-től 1919. december 31-ig 79,1930. jan. 1-től 1920. febr. 20-ig pedig 29 ilyen jellegű iratot iktattak.

67 ne Uo. 291., 493. old. 00 Uo. 387., 391., 392. old. 61 Uo. 470. old. 62 Uo. 63., 492., 508. old. 63 OL. BM. ein. 1920—22—282. 64 OL. BM. ein. 1920—33—162. 65 SzÁL. Ny. M. femb. ált. 1920—1023. — A központi kormánybiztosság 1919. szept. 19-iki utasítása a kerületi kormánybiztosnak. 66 SzÁL. Ny. M. kmb. ált. 1919—652. — A központi kormánybiztosság 1919. okt. 2-iki utasítása a kerületi kormánybiztosságoknak. eT OL. BM. ein. 1920—33—162.