Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban / 206–234. o.

208 Karsai Elek Az új ellenforradalmi kormány József főherceggel, mint IV. Károly által megbízott homo regius-szal, neveztette ki magát. Minthogy IV. Károly József főhercegnek ezt a megbízást 1918. okt. 31-ét megelőző napokban adta, ez egyúttal azt jelentette, hogy a Friedrich-kormány az állami élet berendezkedése terén a polgári demokratikus forradalom előtti rendszerhez kíván visszatérni. A minisztertanács 1919. aug. 8-án rendeletet fogadott el a «-törvényes közigazgatás felvételéről-«,

10 amely kimondta, hogy »a tanácskormányzati rendszer megszűnésével megszűntek mindazok a vármegyei, városi és községi szervek is, amelyek a tanácskormány megbízásából a közigazgatást ellátták. Ennélfogva az országos törvények (különösen pedig az 1886:XXL, és XXII. t. cikkek) alapján működött közigazgatási szervek továbbmüködésének ideje bekövetkezett.-« A rendelet második része arról intézkedett, hogy az 1918. okt. 30-án működött önkormányzati szervek (törvényhatósági bizottság, közigazgatási bizottság, községi képviselőtestület, városi tanács, községi elöljáróság stb.) tevékenységüket haladéktalanul kezdjék meg. A rendelet végül utasította a törvényhatóságokat, hogy »ahol e feladat gyakorlása bármilyen okból akadályokba ütköznék, erről a belügyminiszterhez haladéktalanul jelentést kell tenni«. A tanácsrendszer, a valóban a nép érdekeit szolgáló közigazgatási kisugárzó hatása arra kényszerítette a kormányt, hogy bizonyos fenntartással, megkötéssel adja ki ezt a rendeletét. A régi közigazgatást, mely különösen a háborús években oly súlyosan nyomorította a dolgozó népet, és amely annyira gyűlöletessé lett,

11 nem merte a kormány nyíltan teljes egészében visszaállítani. E meggondolás alapján kénytelen volt a rendelet a meginduló közigazgatást bizonyos fokig átmenetinek, ideiglenesnek minősíteni. A rendelet ugyanis félreérthetetlenül leszögezte, hogy a működését most újra megkezdő régi közigazgatási apparátus csak ideiglenesen, átmenetileg látja el a reáháruló feladatokat, addig, amíg elkészül az új közigazgatási törvény. A Friedrich-kormány nem mert rögtön visszatérni az 1918. okt. 30-át megelőző állapotokhoz. Erre mutat az, hogy Friedrich az új kormány első rendeletét, mint a »-Magyar Köztársaság« miniszterelnöke írta alá.

12 Továbbá: amikor a Neue Freie Presse c. bécsi lap tudósítója megkérdezte, vajon a kormány változás a monarchikus államformához való visszatérést jelenti-e, Friedrich kijelentette, hogy »szó sincs róla«.

13 József főherceg a budapesti antant misszió előtt határozottan kijelentette, hogy »ő és a kormány köztársasági alapon áll«.

14 A törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 4038/1919. ME. számú rendelet hasonlóképpen kimondotta, hogy a »bíróságok az alkotmányosság teljes helyreállításáig a Magyar Köztársaság nevében ítélkeznek.«

15 10 OL. ME. 1919—

XXXVI—64 (3886). Megjelent mint a magyar kormány 3.886/ 1919. ME. számú rendelete a Budapesti Közlöny 19*19. aug. 8-iki 74. számában. 11 A nép a polgári demokratikus forradalom első napjaiban igen sok helyen elkergette a gyűlölt közigazgatási tisztviselőket, elsősorban a jegyzőket. Lásd bővebben Hajdú Tibor, »A tanácsok szerepe a magyar októberi polgári demokratikus forradalomban« c. tanulmányát. Századok. 1954. 2—3. sz. 245—265. old. 12 Budapesti Közlöny 1919. aug. 8. 71. szám. A rendelet — »a papírhiányra való tekintettel« — megtiltotta újságok, röplapok kiadását. 13 Budapesti Közlöny 1919. aug. 9., 73. szám. »A miniszterelnök a köztársaságról, az antanthoz való viszonyunkról,..« c. cikk. 14 OL. MT. jkv. (Minisztertanácsi jegyzőkönyvek) 1919. aug. 7. — Hasonló értelemben nyilatkozott József főherceg két nappal később. Budapesti Közlöny 1919. aug. 10., 75. szám. «-József királyi herceg nyilatkozata.-« 15 Budapesti Közlöny 1919. aug. 20., 90. szám. Kiemelés tőlem. K. E. *