Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Trócsányi Zsolt: Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában / 148–187. o.

176 Trócsányi Zsolt tását is, amelyet a fejedelem — a szászok kérése ellenére — jó pénzben fizettetett be.

91 A vicepraefectus hatásköre még olyan ügyre is kiterjedt, mint a partiumi vice-districtualis commissariusok beállítása.

92 Kismarjai fennhatósága alá volt rendelve a fejedelem erdélyi jószágai proventusainak perceptora. Ezt a tisztet az egykori kolozsvári harmincados, Luczai János töltötte be.

9;! A harmincadigazgatás élére a fejedelem ápr. 27-én Barabás Györgyöt állította főinspectornak. Feladata a harmincadok ellenőrzése volt. A fejedelem lehetőleg nem akart változtatni a harmincadok személyzetén; ahol mégis szükség volt személycserére, ott a főinspectornak — javaslata részletes indokolását mellékelve — 3—3 személyt kellett jelölnie.

0,1 A tizedigazgatás továbbra is Teleki Mihály mint íőarendator kezén maradt — ennyi maradt meg számára a kincstári igazgatási hatásköréből. Hogy ilyen körülmények között milyen szűkre szorult össze Barcsai Ábrahám thesaurarius hatásköre, az könnyen átlátható. A thesaurarius ügyelt fel az új fiscalitások — labanc urak elkobzott ősi családi és vásárolt birtokai — igazgatására, s emellett az országos kivetések adminisztrálására, végül a íőcommissariusi teendőket végezte. Az érchegységi igazgatást ebben az időben is Grabarics Jakab irányította. Töredékesen megmaradt ápr. 27-i instructio-ja

9r

» szerint az ő feladata volt a kolozsvári pénzverőház ellenőrzése is. A kincstári jószágokban 1707-tel megindult a régen szükséges szám vétel. Rákóczi Chilko Krisztiánt küldte ki a szám vétel munkájára, Kismarjai Albertnek rendelve alá.

9(! Chilko működése megdöbbentő adatokat tárt fel az erdélyi kincstári jövedelmekkel folyt »gazdálkodásiról. Bár nem volt kezénél elegendő bizonyító anyag — a korábbi számvevő, Király Sámuel gondatlansága folytán a császári seregek Zsibó után megkaparintották és Szebenbe vitték az évi sószámadásokat — mégis a sóbányák megvizsgálása során arra a megállapításra jutott, hogy 4 év alatt több, mint 60.000 kősót dilapidáltak. Nem kevés baja volt azokkal sem, akiket elevenükön talált egy alapos számvétel. A kincstári ügyek további legfőbb intézője, Teleki Mihály pl. számadásra idézte Kolozsvárra a sótiszteket, még mielőtt Chilko elkészült volna vizsgálatával, s az exaelornak joggal volt gyanús ez a sietség.

07 A többi kormányszervnek működése alig ismeretes. A fiscalis directoratus-ról annyit tudunk, hogy vezetője mellett irodai személyzet dolgozott; a tábláról még ennyit sem. Meg kell említenünk még azt a körülményt, hogy a Partium igazgatása ebben az időszakban is elkülönült Erdélytől — hiába tiltakozott ellene, alkotmánysérelmet látva a dologban, az Erdélyi Consilium. Erdély kormányzatának legfontosabb részeit: a kincstári igazgatás túlnyomó részét tehát a fejedelem a marosvásárhelyi országgyűlés után közvetlenül tartotta kézben. Az erdélyi rendi szervek kezén a kincstári igazgatásból kevés maradt. 01 L. Rákóczi jún. 29-i rendeletét Arelt Jánosnak és aug. 5-i rendeletét Barcsai Ábrahámnak. RL: II. 3. h. {1075. C). 92 RL: II. 3. h. (1075. C). (A fejedelem egy keltezetlen, kb. 1707. június végén kelt, és címzetlen— feltehetően Kismarjainak küldött , rendeletéből.) 93 A fejedelem júl. 21-én resolválta Lüczait erre a tisztségre. RL: II. 3. h. (1075. C). 94 Rákóczi 1707. ápr. 27-i és keltezetlen — valószínűleg 1707 június elejei — rendeletei. RL: II. 3. h.: (1075. C). Hogy a harmincadinspector alá volt-e rendelve Kismarjainak, arról nincs tudomásunk; Barcsainak bizonyára nem volt. 95 RL: I. 2. f. 96 RL: II. 3. h. (1075. C). (Rákóczi júl. 21-i rendelete Chilkohoz.) 97 RL: II. 2. a. (Chilko jún. 23-i jelentése a fejedelemnek.)