Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Bakács István: A családi levéltárak rendezése / 5–26. o.
A családi levéltárak rendezése jf A felsorolt öt csoportba nem sorolható iratok — a levéltárra vonatkozók kivételével — a vegyes (miscellanea) iratok. Ebbe a főcsoportba azokat az iratcsoportokat soroljuk, amelyek valamely oknál fogva már a családi levéltárban is külön kezeltettek s habár egyes esetekben az előző főcsoportok egyikébe tartoznának, a cél, amely annakidején a külön kezelést indokolta, a történetkutatás szempontjainak ma is megfelelő. így például valamely levéltárban a Rákóczi-kori iratokat külön összegyűjtötték (esetleg vásárlás útján kiegészítették a családi levéltárban szervesen keletkezett iratokat). De ebbe a csoportba soroljuk az iratcsonkokat, az olyan iratokat, amelyek provenienciája el nem dönthető (pl. kézirat, napló, tanulmányfüzet, amelynek szerzője, készítője meg nem állapítható), valamint az uradalom valamely alkalmazottja személyi levéltárába tartozó iratokat, amelyek az illetőnek tisztétől való megválása után felejtődtek az uradalmi hivatalban s kerültek be azután a levéltárba. Külön főcsoportba soroljuk magára a levéltárra vonatkozó iratanyagot, amely mintegy az előző csoportokba sorolt iratoknak függeléke: magának az iratanyag létezésének terméke. Lengyelországban a levéltárra vonatkozó iratokat a levéltár elejére helyezik. A gyakorlat azt mutatja, hogy nálunk nem olyan »sumarius«-okról van szó az ilyen jellegű iratoknál, amelyek a levéltár jelenlegi felállítására, szerkezetére nyújtanak tájékoztatást, hanem a múltról, a levéltár történetéről, a lefolytatott rendezésekről (amelyek ma már nem állnak fenn) adnak számot, s így helyesebbnek tartjuk ezeket az iratanyag végén elhelyezni. Figyelemmel kell azonban lennünk arra, hogy a levéltáros a legtöbb esetben a könyvtárosi tisztet is ellátta, nemkülönben arra, hogy nemegyszer a régiségeket is a levéltárban helyezték el, 39 a könyvtárra, múzeumra és gyűjteményekre vonatkozó összesített jegyzékek és leltárak (amennyiben ezek nem a családi összvagyon — hitbizomány — leltárainak részei) a levéltári iratokkal (ügykezelési iratok — megkeresések — elavult segédletek, • kölcsönzéssel kapcsolatos iratok: térít vények s köicsönkönyvek) együtt kerülnek a hetedik főcsoportba. Külön kell szólnunk az összetett levéltárakról, minthogy beházasodás révén «gesz családi levéltárak kerülhettek az egyik család tulajdonából a másik megőrzésébe s válhattak az utóbbi levéltár részévé 40 ; ezenfelül is a rokoni kapcsolatok révén egyes iratok is juthattak a levéltártulajdonos család őrizetébe. Ebben az esetben a proveniencia elvének megfelelően kell eljárnunk, vagyis bármilyen kevert, •ömlesztett állapotban is kerül hozzánk valamely család több család levéltárát, illetőleg iratait magában foglaló anyaga, az egyes családi levéltárakat kell elsősorban integrálnunk. A gyakorlatban tehát olyannak kell tekintenünk ezt a levéltárat, mintha két hivatalszerv levéltára keveredett volna össze. 41 Így tehát mindegyik levéltárat külön-külön kell a levéltárrendezési szempontok figyelembevételével rendeznünk. Hasonlóképpen kell eljárnunk akkor is, ha a levéltár a család külön3i> Bakács: A családi levéltárak védelme. Levéltári Közlemények 1942—45. 47—48. 1. Így helyezték el a családi levéltárban az iratokkal együtt a könyvekét a Jambrekovich, Sándor stb. családok s így helyezte el a Károlyi-család a levéltár páncéltermében Harruckern Jozefa hajfonatát stb. 40 A Khuen-Héderváry-család hédervári levéltárában három család levéltára van: a Viczay, azaz a szorosabban vett Khuen-Héderváry levéltár, azután a Draskovich és végül a Grassalkovich-család levéltára. így tartalmazza a Festetics-család keszthelyi levéltára a Saller-család, a Batthyány-család körmendi levéltára az Apponyi, Illésházy-család levéltárát stb. 41 Varga Endre: Levéltárrendezés. Levéltári Közlemények 1940/41. évf. 123. 1. 2 Levéltári Közlemények
