Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Ila Bálint: Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer a XVII. század első felében / 123–147. o.

Magánkancelláriai ügyintézés 131 vagy postás, aki levelet hozott az úr udvarába s elviszi annak máshoz írt leveleit is, ha a címzett útba esik vagy könnyen elérhető. A levélen a címzés alatt sokszor azt is feljegyezték, hogyan történjék a kézbesítés, milyen útvonalon (via) jusson el az expedíció a címzetthez.

25 3. Irattározás. Mi történt az expedíció után a beadvánnyal és a fogalmazvánnyal, hogy történi azok irattározása és őrzése? Általános szokás volt még a jóval későbbi időben is, hogy a beadványt és az elintézést nem őrizték együtt. Bár a Thurzó-iratoknál jelentékeny számban találunk ma is olyan eseteket, amikor az alapiratot együtt őrzik a fogalmazvánnyal, sőt mellékletek is vannak az akta mellett, ez a kivétel azonban csak erősíti a szabályt. Leginkább egyedi, egyszer előforduló ügyeknél találjuk ezt a megőrzési formát, amikor az elintézést is külön lapra vagy éppen a beérkezett irat üres oldalára fogalmazták, tehát beadványt és fogalmazványt együtt hagyhatták úgy, ahogy azok a fogalmazvány felülvizsgálatánál az úr elé kerültek. Sőt nagyobb számban találunk olyan mai értelemben vett aktaszerű kezelést is, amikor az akta mellett a benne említett események eredeti dokumentumairól készített egyszerű, olykor hitelesített másolatok feküsznek. A mellékleteket ilyenkor sorszámokkal vagy betűkkel is ellátták. Ilyen akták különösen a külföldi tárgyalások, a külföldi rendekkel kötött szövetségek iratainál találhatók. Ezeknél az aktáknál a mellettük őrzött összes iratokon külön-külön fel van je-. gyezve azok kelte, rövid tartalma, aminek alapján az egyes mellékletek kapcsolatát a szóbanforgó ügyhöz könnyen meg lehetett állapítani.

26 A regisztratúraszerű aktakezeléshez csupán az iktatás, a protocollásás hiányzik már, aminek azonban sem a Thurzóknál, sem e században sehol másutt nyomát nem találjuk. A rendszer azonban mégis csak az, hogy az alapiratot (beadványt) és a fogalmazványt külön-külön helyezik el. — Lássuk először a beadványok irattározási rendszerét. \ a) Beérkezett iratok. A beérkezett iratokon, beadványokon csak a legritkább esetben jelezték azok elintézésének megtörténtét, bár erre is találunk a Thurzóknál érdekes példákat. Néhány erre vonatkozó eredeti egykorú feljegyzés: »Dominus palatínus respondit« — »Ad quas rescriptum est.« — »Ad quas iam responsum dátum et ad comitatus literae exaratae.« — »Ad praesentes responsum est penes literas credentionales per dominum Plati« (ti. Plathy Ferenc komornyik által). Más iratokon az elintézés elküldését jegyezték fel, pl. így: »Mandata expedita sunt die 6. Febr. 1613.« vagy »expeditum est 25 A fogalmazványok felülvizsgálatára, a rájuk vezetett különböző utasításokra, a tisztázásra, az aláírásra, az utóiratokra, a címzésre, a kézbesítésre és a fogalmazvány-másolatokra — térhiány miatt — külön-külön nem adhatunk jelzeteket, csupán összefoglalólag, az anyag rendjében idézzük az alábbi iratokat: a regesztrált részből fasc. 1. nr. 3, 5, 15, 31, 66, 137, fasc. 2. nr. 5, 7, 13, fasc. 3. nr. 11, 27, 44, fasc. 5. nr. 58, fasc. 11. nr. 20, fasc. 13. nr. 12, fasc. 34. nr. 14, 45, fasc. 78. nr. 7, fasc. 79. nr. 2, fasc. 87. nr. 38. (címtár), az Irreg. részből fasc. 1. 106. és 407., fasc. 2. 3. és 47. (tescheni herceghez mintita), fasc. 3. 7. és 29., fasc. 4. 182, 211, 301, és 315, (Vitéz betoldásai), fasc. 5. 153, 196, és 218, fasc. 9. 400. (a diák rosszul címez), fasc. 10. 249, 730, 736. s fasc. 15. 5. pallium 9. oldalak (mandátum a somogymegyeí dicaszedőhöz). A felsoroltak mellett még számtalan példa található az anyagban, passim. 2e Példákat az Irreg. 11. fasciculus őriz. Lásd még fasc. 10. nr. 30, 35. 6*