Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Ila Bálint: Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer a XVII. század első felében / 123–147. o.

Magánkancelláriai ügyintézés 129 rákba, az udvar, a Habsburgok abszolutista törekvései stb. stb., melyekben az annyira fontos helyes tájékozódást csak elősegíthette a lehetőleg azonos ügyintéző, amit a Thurzók meg is valósítottak, A fogalmazvány (minuta, conceptus, par) tartalmazott sablonos részeket. Belefoglalták az alapirat keltét, nem egyszer kézbesítésének idejét és módját, a kézbesítő nevét és az alapírat rövid tartalmát. Ez után következett csak az érdemi elintézés, a válasz, amiben az egyéni felkészültségnek, rátermettségnek, tudásnak, műveltségnek, a tárgybeli tájékozottságnak, az írásbeli készségnek egészen széleskörű skálája bontakozik ki. (Mivel nem tartozik tárgyunkhoz, ezt bővebben nem fejtegetjük. Sok ezer példán tanulmányozhatja bárki a Thurzó levéltár anyagában.) Az érdemi elintézés után következik a datálás és üdvözlés. A fogalmazvány elején a megszólítást és a végén a datálást és az üdvözlő formulát gyakran már az ügyintéző titkár beleírta. többször azonban csak a revízió után írták be ezeket a részeket. Hogy kinek szólt a? elintézés, azt vagy a szöveg elején, a margón tüntették fel vagy a datálás alá írták vagy pedig a fogalmazvány első vagy utolsó beírt oldala aljára. A teljes titulust nem írták ki, ez a scribák feladata volt. Gyakran a szövegben magában is rövidítették a sematikus részeket, így éppen a címeket: a scribák — utasításuk szerint — azután teljes szöveggel írták be az expedíciókba. A fogalmazványokat egyes levelekről vagy ügyekről külön papírlapokon készítették el, bár van rá példa számos esetben, hogy a beadvány üres oldalán fogalmazták meg a választ. Folyamatos ügyekről, tárgyalások anyagáról füzetben vezették az elintézéseket, pl. vannak fogalmazványi füzetek, melyek csak a bécsi udvar államférfiaihoz intézett expedíciók fogalmazványait tartalmazzák. Ilyenkor a füzetekben időrendben készültek a minuták és olykor sorszámokkal is ellátták azokat.

21 Ide tartozik annak a kérdésnek a fölvetése, vajon voltak-e formulák, használd tak-e formuláskönyveket? Az bizonyos, hogy a nádor bírói és hiteleshelyi természetű kiadványaiban, azután a missilisekben és más iratfajtákban is a középkori formák érvényesültek, sőt érvényesülnek még a század végén is.

22 Más természetű ügyek között is akad sablon bőven, ellenben formulának nyomát sem leltük. A 118 csomónyi anyagban csupán egyetlen jobbágykezeslevél-formulát találtunk, amely valóban minta céljából készült.

23 Ellenben például összehasonlítottuk a nádori tanácskozásokra kibocsátott meghívók szövegét, melyek teljesen stereotip részeket tartalmaznak, ám egyetlen azonos szövegűt nem leltünk köztük, sőt az ugyanazon kéz által írtak szövege sem volt azonos.

24 Az elkészített fogalmazványokat, elintézéseket az úr személyesen hagyta jóvá. {Az erre használt kifejezések: periegere, litteras exarare, expediri curare.) A nádor bírói kiadványaiba rendszerint belefoglalták az ügyről relációt tevő személy nevét és ez adta meg az irat hitelességét; ilyen eset persze más természetű kiadványoknál is előfordul. Az úr a fogalmazványba igen gyakran sajátkezűleg bele is toldott, augeált 21 Mindenfajta fogalmazványra, a beérkezett darab hátlapján készítettre, valamint a füzetekre, illetve a külön lapokon levő fogalmazványokra, bőven található példa a levéltár 1—3. regisztrált csomójában s az irregisztráta csomókban is. Néhány jelzetet idézünk: fasc. 1. nr. 66, 69, fasc. 2. nr. 7, 9, 41, fasc. 10. nr. 35, 67, fasc. 11. nr. 11, fasc. 13. nr. 12, fasc. 17. nr. 23, fasc. 78. nr. 7, fasc. 79. nr. 2, fasc. 81. nr. 19, nagyobb számban a fasc. 82-ben, továbbá Irreg. fasc. 2. 3, fasc. 11. 9. s köv., fasc. 15. 5, 9. oldalak. 22 Olv. Papp László megállapításait a 3. jegyzetben id. tanulmányában. 23 Irreg. fasc. 14. 6. old. 24 Ezek a nádori meghívók az Irreg. 3. fasciculusban találhatók. íl Levéltári Közlemények