Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Sárközi Zoltán–Szigetvári István: A „SZÖVOSZ”-ba beolvadt szövetkezeti központok története és iratai / 104–122. o.
106 Sárközi Z.—Szigetvári I. 1898-ban alakult meg az ország egyik legjelentősebb szövetkezeti intézménye, a »Hangya Termelő, Értékesítő, Fogyasztási Szövetkezet«. Ennek történetét és iratanyagát többek között az alábbiakban fogjuk majd ismertetni. A többi szövetkezet közül említésre méltó a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete- (1891), amely fő]eg a nagybirtokosok árubeszerzési és értékesítési ügyleteivel foglalkozott. Azután a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási-, Termelő- és Értékesítési Szövetkezete (1892), a Keresztény Szövetkezetek Központja (1899), továbbá a Gazdák Biztosító Szövetkezete (1899). Nevezetes még a Háztartási Fogyasztási Szövetkezet (1904), amely a »Hangya« kebelében működött. A szociáldemokrata munkásság szövetkezete, az Általános Fogyasztási Szövetkezet szintén 1904-ben alakult meg. 1908-ban pedig létrejött a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége. Ezek mellett természetesen még számtalan más szövetkezet működéséről van tudomásunk. A legfontosabbak rövid jellemzését és a »Hangyá«-val való összefonódásukat alább érinteni fogjuk. Az első világháborút követőleg-a legjelentékenyebb alapítás az 1919-ben szövetkezeti tőkével létesített »FUTURA, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága« és az 1922-ben létrejött »Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ« (OMTK) volt. 3. A »Hangya Termelő, Értékesítő, Fogyasztási Szövetkezet« története a felszabadulásig. A »Hangya« szövetkezet — mint már említettem — 1898-ban alakult meg Budapesten. Elnöke Károlyi Sándor gróf lett, az agráriusok egyik vezéralakja. Az alapítók közé tartoztak még rajta kívül a mágnások közül Dessewffy Aurél gróf és Mailáth József gróf. Az alapításban részt vettek továbbá Bernát István, Rubinek Gyula, Meskó Pál, Ivánka Oszkár, stb. Az alaptőke — : 50.000 korona — zömét az elnök jegyezte. Ügyvezetővé Balogh Elemért nevezték ki, a későbbi vezérigazgatót. Az igazgatósági tagok közül megemlítendő még Keglevich Gábor gróf, Semsey László gróf, a felügyelőbizottságból Zselenszky Róbert gróf.' A későbbiek folyamán Károlyi Mihály gróf, Pallavicini Ede őrgróf, herceg' Esterházy Miklós és Esterházy Móric gróf, valamint Dessewffy Emil gróf vettek részt a szövetkezet munkájában. Bár a »Hangya« vezetőségének zöme nem volt mágnás, sőt mégcsak középbirtokos sem, mégis a birtokosok vitték anyagi erejükre támaszkodva a főszerepet. Az alapítók célja az volt, hogy az intézmény felvirágoztatása révén, »a falusi nép felemelésének útján« pótolják a pusztulásnak indult középbirtokos osztályt. Mivel részben maguk is a- milléneumi Magyarország uralkodó osztályának kiemelkedő szerepet vivő tagjai voltak, mint mágnások, vagy középbirtokosok, szívügyük volt az uralkodó földbirtokos osztály megmentésének gondolata, természetesen bizonyos engedmények és áldozatok árán. 7 Balogh Elemér találóan jellemezte e helyzetet azzal, hogy olyan új generációt kell nevelniök, »amely nem kényelmes hivatalokban. s léha úrhatnámságban találja örömét, hanem aktív tényezőjévé válik a produktív munkának«. A kezdeti nehézségek legyőzése után, ami főleg Károlyi Sándor gróf komoly anyagi segítségének volt köszönhető, az elvetett mag hamarosan terebélyes fává fejlődött. 1907-ben a »Hangya« áruforgalma már elérte a 12 millió koronát, 1911-ben pedig megalapították Dömsödön az ezredik falusi szövetkezetet. A »Hangya« szövetkeze7 Károlyi Sándor gróf szerint: »...a régi középosztály eltűnése által okozott károkat azzal kell pótolni, hogy alakuló, új középosztályunkból azokat, akik a magyar fajunkhoz tartoznak, középbirtokok megszerzésére segélyezzük, hogy vezessenek és •dominálják a helyzetet.«
