Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Iványi Emma: II. Rákóczi Ferenc politikai levéltára, 1526–1712 / 130–140. o.
II. Rákóczi Ferenc politikai levéltára 139 meg, akkor a leltár és a konspektus ezzel kapcsolatos tárgyi csoportjaiból kell kikeresnünk. (Pl. Esterházy Antal tábornokra vonatkozólag, minden évben kereshetünk anyagot, mivel a hadvezérek jelentéseit, mint láttuk, évről évre külön csomókba gyűjtötték. Megtörténhetik azonban, hogy valamely személlyel kapcsolatban nem találunk külön iratcsomót, hanem vagy a fejedelmi leveleskönyvekből kell a neki szóló levelet kikeresni, vagy az új konspektusnak a Miscellanea-csomókat közelebbről kifejtő, a levélírók, olykor címzettek nevét feltüntető részeiből (pl. Vak Bottyán, Ocskay László és mások leveleit). A levéltár anyagának egy része nyomtatásban is megjelent Thaly Kálmán »Archívum Rákóczianum« c. kiadványsorozatában. 17 Ennek első három kötete a fejedelmi leveleskönyvek túlnyomórészt magyar, kisebb részben latin nyelvű anyagát tartalmazza az 1703—1712 közötti időből. A IV— VIII. kötetben Bercsényi Miklósnak a felkelés alatt a fejedelemhez intézett levelei, a IX, kötetben Bottyán János levelei és más iratai találhatók. Utóbbi kötet csak kis mértékben támaszkodik a politikai levéltár anyagára. A kiadott szövegrészek levéltári jelzeteit egy, az Országos Levéltárban készült és a konspektushoz csatolt jegyzék tünteti fel, mivel maga a kiadvány a jelzeteket csak elvétve adja meg. A kiadványban lévő apróbetűs jegyzetek azonban több értékes útbaigazítást adnak a kutató számára magának az eredeti iratanyagnak használatára vonatkozólag is. 38 Jó szolgálatot tesz a kutatónak a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában lévő, a Történettudományi Bizottság, közelebbről Csengery Antal és Thaly Kálmán felügyelete alatt szintén kiadvány céljaira készült másolatgyűjtemény is, 39 amelynek egyes részei az Archívum Rákóczianum-ban meg is jelentek. Ez a másolatgyűjtemény egyrészt többet, másrészt kevesebbet nyújt az eredeti iratanyagnál. Kevesebbet azért, mert a gyűjtőknek nem volt céljuk mindent lemásolni, hanem csak azt, amit történeti szempontból értékesnek tartottak; 40 többet nemcsak azért, mert a politikai levéltár anyagát más forrásokból is kiegészíti, hanem mert azóta elveszett iratokról is ad másolatokat. A másolatok használatát és az eredetivel való egybevetését két körülmény nehezíti meg. Egyik az, hogy a másolatokon ritkán van jelzet és tárgymegjelölés, ha pedig van, akkor ritkán egyezik szó szerint a levéltárról készült lajstrom és konspektus szövegével; azonkívül a másolatok nem az eredeti iratok sorrendjében, hanem a felkelés egész időtartamát felölelő tárgyi csoportok keretein belül készültek. 41 A kutató legcélszerűbben akkor jár el, ha először az eredeti anyaggal végez s azután nézi át a témájával azonos vagy ahhoz közel álló tárgyi csoportokban lévő másolatokat. (Pl. az orosz kapcsolatokra vonatkozólag a Rákóczi diplomáciai iratairól, továbbá Nedeczky, Thalaba, Ráday stb. követségéről szóló, a török kapcsolatokra 37 Thaly Kálmán (szerit.): Archívum Rákóczianum. II. Rákóczi Ferenc levéltára, bel- és külföldi irattáraikból bővítve. Pest, 1873—1883, I—IX. k. 38 Pl. a II. k. 604. lapján eredeti helyükről máshova áttett s így hiányzónak látszó iratok új elhelyezésére mutat rá. 39 Lukinieh Imre: A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottsága másolat- és kéziratgyűjteményének ismertetése. Bp, 1935, 17—20. L 40 U. i. 18. 1. 41 PL: Rákóczi és a porta. — A francia kormány anyagi támogatása. — Erdély a Rákóczi-korban. — A szatmári béke előzményei. — Felsorolva Lukinich idézett cikkében (1—25, doboz tartalomjegyzéke).
