Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Ember Győző: A Levéltári Közlemények új feladatai / 3–13. o.

A Levéltári Közlemények fij feladatai 7 csolatos elvi kérdések tisztázását, egyaránt feladatának tartja a polgári és a szocialista levéltárügy. Mégis lényeges különbség van aközött, ahogyan a gyakorlatban selejtez és ahogyan a selejtezéssel elvileg foglalkozik egyrészt a polgári szemléletű, másrészt a marxi-lenini ideológiát ismerő és azt magáévá tevő levéltáros. Amikor tehát azt nézzük, hogy az újonnan meginduló Levéltári Közlemények céljai és feladatai miben különböznek a régiektől, azt kell mondanunk, hogy mindenekelőtt tartalmukban, abban, ahogyan a célokat és a feladatokat elérni és megoldani akarja. Nem más ez a különbség, mint ami a régi és az új levéltári munka, a polgári és a szocialista levéltárszemlélet között fennáll. Az új célok és feladatok tartalmának, a szocialista levéltárszemléletnek a lényege pedig: a nép szolgálata, a szocializmus építésével, a marxi-lenini ideológia alapján. A marxi-lenini ideológia alapján álló szocialista tudomány alapvonása az elmélet és a gyakorlat szilárd egysége. Mit jelent ez a levéltártudomány és annak folyóirata számára? Jelenti elsősorban azt, hogy a levéltárelméletnek a legszorosabb kapcsolatban kell lennie a levéltárakban folyó gyakorlati munkákkal. De ezen túlmenőleg jelenti azt is, hogy a levéltárelméletnek éppúgy, mint a gyakorlati levéltári munkáknak, nem szabad elszakadniuk a szocializmus építésének időszerű céljaitól és feladataitól. Sem a levéltári munka, sem az annak elvi kérdéseivel foglalkozó levéltártan, nem lehet öncélú, befelé forduló. A levéltári munkának politikai célja és jelentősége van, amint azt a szovjet levéltárak példája mutatja. Ezt a célt és a vele kapcsolatos feladatokat a levéltári munka egyetlen területén sem szabad figyelmen kívül hagyni. A levéltáraknak szoros kapcsolatot kell tartamok a szocializmus építésének azokkal a területeivel, amelyeken az időszerű célok és feladatok szolgálatában a legeredményesebben résztvehetnek. Ilyen terület elsősorban a kulturális forradalom, közelebbről a történettudomány területe. Gyakorlati levéltári munkának és levéltárelméletnek egyaránt aktívan be kell kapcsolódnia a történettudomány munkájába és azon keresztül a kulturális forradalom által vívott harcba. És a levéltárelméletnek itt az a további rendeltetése, hogy a gyakorlati levéltári munkát ennek megfelelően irányítsa, utat mutasson neki. De a történettudomány és a kulturális forradalom nem egyedüli olyan területek, amelyeken a levéltárak aktívan vehetnek részt a szocializmus építésében. Vannak más tudományágak is, amelyek -— ha kisebb mértékben is — ugyancsak hasznosítani tudják a levéltárakban őrzött iratanyagot. Ilyenek természetszerűleg elsősorban a társadalmi-történeti tudományok. De más tudományágak, pl. a műszakiak szintén találhatnak hasznos levéltári anyagot, nemcsak ha fejlődésük történetét kutatják, hanem jelenlegi céljaikhoz és feladataikhoz is. Ezen az úton továbbmenve juthatnak el a levéltárak a népgazdaság közvetlen szolgálatához, olyan levéltári anyag feltárásához és rendelkezésre bocsátásához, amelynek a népgazdaság nemcsak valamely tudomány közvetítésével veheti hasznát. A levéltárelméletnek mindezzel kapcsolatban ugyancsak az a hivatása, hogy a gyakorlati levéltári munka számára irányt szabjon és módszereket dolgozzon ki. *