Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - IRODALOM - Barta István: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Összeállította Ember Győző. Bp., 1951. / 280–282. o.

280 Irodalom fogalmiak esetében — (pl. donatio púra, regálé) nem ártott volna bővebb, pontosabb magyarázatot adni a nem szakmabeli olvasók igényeinek kielégítésére. Hiányzik a kötetből a felhasznált források jegyzéke, valamint a név- és tárgymutató, ami pedig nagyban elősegítené a terjedelmes kötet kezelését. Nem lett volna fölösleges archeográfiai bevezetést adni, tekintve, hogy az I. kötet megjelenésére, úgy látszik, hosszabb ideig kell várnunk. Helyénvaló lenne az anyaggyűjtés és a jegyzetelés munkájában résztvett munkatársak megnevezése is. Történettudományunknak — amelynek fejlődése előtt hatalmas lehetőségeket nyitott meg az ország felszabadulása, népi demokratikus államunk tudománypártoló politikája •— újabb nagy gazdagodását jelenti ez a kitűnő forráskiadvány. Jelentős lépés ez a történelmi múlt hű, helyes feltárása terén, amely számtalan tanulságot, útmutatást ad népünknek a gazdaság és kultúra újjáalakításáért folytatott hatalmas munkájában s fegyver számára a jelen küzdelmeiben. Felhő Ibolya r IEATOK AZ 1848-1 MAGYARORSZÁGI PARASZTMOZGALMAK TÖRTÉNETÉHEZ összeállította Ember Győző. Bp. Közoktatásügyi Kiadó, 1951. 280 l. 1 térkép Három év telt el azóta, hogy Ember Győző kötete elhagyta a sajtót és ez alatt a három év alatt a történettudományunkban beállott döntő fordulat jelentős eredményeket (hozott történelmünk haladó korszakainak, így elsősorban 1848/49-es forradalmunk és szabadságharcunk történetének feltárása terén. Sőt, joggal mondhatjuk, éppen 1848/49 történeti forrásanyagának feltárása s problémáinak elvi tisztázása terén jutott történettudományunk a legmesszebbre azon az úton, amely az egész magyar történelem (haladó szellemű ábrázolása, s benne népünk építő erőfeszítéseinek, történetformáló tevékenységének a valósághoz hű megmutatása felé vezet. A levéltári forrásanyag feltárása terén elsősorban Kossuth összes Munkáinak egymásután megjelenő kötetei jelzik ezekben az években az 1848/49 felé forduló érdeklődés mértékét; e kötetek előkészítése megmozgatta a forradalmi időszaknak csaknem az egész levéltári anyagát. Szabadságharcunk történetének, elvi kérdéseinek tisztázására pedig az 1952-i Kossuth-év mozgósította történettudományunk művelőinek legjobbjait: a Kossuth-Emlékkönyvben, a Századokban és egyebütt megjelent tanulmányok, gyűjtemények és önálló munkák a magyar történetírás történetében példa nélkül álló kollektív munka eredményei, ugyanúgy, mint az egyetemi tankönyv készülő kötetei, amelyek elkészítése során kétségtelenül az 1848/49-es részek írói támaszkodhattak a legrészletesebben feltárt forrásanyagra és a legtöbb feldolgozásra. Negyvennyolcas történetkutatásunknak ebből a fellendüléséből Ember Győző jelentősen kivette "a részét. Számos korábbi, úttörő jellegű közigazgatástörténeti munkája után 1950-ben adta ki levéltári ismertető leltárát (Az 1848/49-i minisztérium levéltára), amely — címén túlmenően — alapvető munka a rendi korszakot felváltó polgári kormány- és hivatalszervezet kialakulására és működésére, elsősorban azonban pontos és szakszerű útmutató mindazok számára, akik a levéltári anyag alapján kívánnak 1848/49 történetével foglalkozni. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy ez volt az elmúlt évek során a legnélkülözhetetlenebb, legtöbbet forgatott levéltári segédkönyv. E munkájának elkészítése során látott meg Ember Győző a holt levéltári anyagban számos olyan kérdést, amelyek 1848/49-es történelmünk sarkkérdései s amelyek tisztázása nélkül nem tudunk kielégítő válsszt adni a forradalom és szabadságharc lefolyásának, belső fejlődésének, a társadalmi erők mozgásának, (harcának, a sikereknek és a tragikus bukásnak kérdéseire. Az így feltámadt érdeklődés első terméke volt a Magyar parasztmozgalmak 1848-ban c. tanulmány a Forradalom és szabadságharc c. centenáris kötetben; ez a tanulmány gazdag bizonyítóanyag alapján nyúlt le. az 1848-as parasztkérdés gyökeréig és helytálló megállapításaival nagy segítséget nyújtott mindazoknak, akik később akár a szorosabban vett parasztkérdéssel, akár 1848/49 általánosabban vett társadalmi és politikai problémáival foglalkoztak. Azt a forrásanyagot, amely ennek a tanulr-