Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Trócsányi Zsolt: A rákóczi szabadságharc történetének forrásanyaga az erdélyi levéltárakban és az erdélyi udvari kancellária levéltárában / 194–210. o.
204 Trőcsányi Zsolt teiből megtudjuk. "S hiába, fenyegetőzik Rabutin a Marostól délre lakó magyarok kiirtásával; a Gubernium parancsai a paraszt kuruc hadifoglyok kivégzésére szintén nem hozzák meg a várt eredményt. Még kevesebb a sikere az olyan próbálkozásoknak, mint a Thoroczkai István ellen kiadott elfogató parancs, vagy a Rákóczitól élpártolóknak bő kézzel osztott ígéretek. A Gubernium rendeletei 1704 nyarán a gyulafehérvári országgyűlésről tudósítanak (többek között arról, hogy a gyűlésen a Szeben tőszomszédságában fekvő Szerdahely- és Ű jegy házszékről is jelentek meg). Á császáriak helyzete tovább romlik. A parasztok megtagadják a szolgáltatások teljesítését Szebenbe ménekült földesuraiknak,. A szász székekben — melyek a császári seregek ellenőrzése alatt állnak — nem teljesítik a katonaságnak járó szolgáltatásokat. A császári seregből németek és magyarok egyaránt szökdösnek át a kurucokhoz. A Gubernium eközben a: kurucok vezéreinek (Pekry, Thoroczkai, Teleki Mihály) és a kurucokhoz állt törvényhatóságoknak elpártolásra bírásával kísérletezik. Az 1705. esztendő — HerbeviUe zsibói győzelméig .— nem sok sikert hoz az erdélyi császáriaknak. Pekry toboroz (amiről a Gubernium fenye'. getéseiből értesülünk); Forgách Simon kurucai pedig Szeben tőszomszédságában portyáznak (amivel kapcsolatban a Gubernium — amely hadifoglyokat végeztetett ki és a nagyenyediekre hárította a felelősséget' városuk pusztulásáért — »kegyetlenkedések« vádját emelte a tábornagy ellen); s a Gubernium újból tárgyalásokat kezdeményezett Forgách Simonnal, Pekry Lőrinccel és Mikes Mihállyal. A zsibói csata után az országban majd háromnegyed évre a császáriak az urak. Herbeville nova armada-ja tartja megszállva Erdélyt, s a Gubernium rendeletei sűrűn számolnak be a sereg garázdálkodásairól, a kurucokkal elmentek jószágai feléléséről és a parasztok elmeneküléi séről. Rabutin elvonulásakor — mint a Gubernium rendeleteiből értesülünk — seregének kocsisai sűrűn szökdösnek el. Aztán az újabb erdélyi kuruc sikerek időszaka következik, majd 1707 őszével újból'á császári uralomé. A másolati könyvekben nyomát találjuk még Károlyi erdélyi működésének s a kuruc portyázok működésének, majd a bujdosó kurucok fel-feltűnésének, a Küküllő megyei »szófogadatlanság«-nak a megyei tisztek rendelkezéseivel szemben, az udvarhelyi nemesek 1709-i fegyveres gyűlésének. Egyébként csak a »lecsendesített-« ország jajszava sír fel — még a császárhoz mindig hű Gubernium irataiban is: a katonaság tartásának iszonyú költségeit, a császári katonaság garázdálkodásait s a parasztok menekülését beszéli el. Az elpusztított országban a. pestis arat. S közben már folyik az új berendezkedés: a kurucok jószágai confiscatioja és a három nemzet megújuló torzsalkodásai. Sűrűn érkeznek vissza a Rákóczitól elpártolok. (Csáky Istvánné megöletésére ebben a könyvsorozatban is gyakran találunk utalást.)' Libri regii Lat ini Ez a könyvsorozat csonka: az ilyen elnevezésű kötetek ismertetendő feljegyzései az 1701—1703. és 1710—1711. évekből származnak. A Libri Regii Latini-ban található forrásértékű anyag kevesebbrétű, mint a párhuzamos Hungarici-sorozaté. A szabadságharc előtti évek iratanyagából a következőkre kell felhívnunk a 'figyelmet:
